''' wrote:Ezen gondolkoztam (gondolkodtam?).
Mindkét változat jó.
''' wrote:Es a nemet is azt mondana hogy:
"X became made"
vagyis
"X wurde gemacht"
hiszen a gemacht az a "megcsinalt", es mi is a jovoidokepzo igenek a multidejevel fejezzuk ki a "became"-et, azt mondanank, hogy:
"X megcsinalt lett" vagy "X meg lett csinalt"
De pont azt mondom, hogy mi nem ezt mondjuk... Az a „jövőidőképző” ige pedig a létige, ami többek között azt a trükköt is tudja, hogy a többi igével szemben nem csak kettő, hanem négy igeideje is van.
''' wrote:Hiszen a kulonbseg, tudomasom szerint, a -va es -ett vegzodesek kozott az annyi, hogy a -va az a helyzetrol szol, mig az -ett azt mondja, hogy a helyzet egy multidoben kepzett cselekmeny miatt jott letre.
A különbség az, hogy két alapvetően különböző dologról van szó.
Ez nagyjából olyan, mintha az angolban az -ing és az -ed képző közé egyenlőségjelet tennél. Csupán annyi a közös benük, hogy igéhez tapasztod őket... Az egyik melléknévi, a másik határozói szerepet játszik, így semmiféleképpen nem helyettesíthetik egymást.
''' wrote:Szerintem, lehet, hogy a nemet rendszert hasznaltuk, es eldobtuk az -ett vegzodest mint folosleges, ugy mint amikor egy fonev egy szam utan jon, nem tesszuk tobbes szamba, mert az is folosleges lenne, hisz ott a szam mondja meg, hogy tobb mint egy van, ugy ahogy itt a "lett" mondja meg, hogy a helyzet egy cselekmeny miatt erre a helyzetre valtozott.
Nem értem, miről beszélsz. Ha csak simán elhagyjuk a végződést, akkor igét kapunk, ami semmiféleképpen nem szerepelhet az adott pozícióban:
A probléma elrendezett lett. -> *A probléma elrendez lett.
És akkor honnan jönne a -va/-ve? Találomra kihúzunk a kalapból egy képzőt?
''' wrote:Ja igen, most mar rajottem, en is hasznalom, de ez nem szenvedo, ez annyit mond, hogy valamit meg tettel amiat az esemeny megtortent, de nem te csinaltad SK.
kinyitottam az ablakot - I opened the wondow
kinyittattam az ablakot - I had the window opened.
Ez nem ugyaz az mint a tobbi modszer, csak a -tet/tat vegzodessel?
A kettő kapcsolódik egymáshoz, de nem ugyanaz. A műveltető alak (általában) -tat/-tet képzővel hozható létre, a szenvedő alak pedig mindig a műveltető alak ikes változata, ennek megfelelően a ragozás során nagyrészt eltűnik a különbség. De még egyszer, ettől a kettő még nem ugyanaz! Te a fenti példában műveltetőt használtál, míg a szenvedő például így nézne ki:
Az ajtó kinyittatott.
Valószínűleg azért is halt ki (legalábbis közel jár hozzá) ez az alak, mert egyrészt könnyen összetéveszthető a műveltetővel, így zavaros lehet, másrészt egyszerűen kiváltható más, többnyire cselekvő szerkezetekkel.
''' wrote:Van e a magyarban egy olyan szerkezet, amellyel azt fejezed ki, egy igevel, hogy a targy az iget az alanyon hajtotta vegre? Az az egy ige, amely arra forditando (hehe), hogy "meg lett Xelve [targy] altal"?
Nincs. A logikai alany ilyenkor csak az „által” névutóval fejezhető ki, tárgy semmiképpen sem lehet. De ilyen igét amúgy sem láttam még semmilyen nyelven.