Ki az a Szépentel Ilonka?

[Wetwitzer]

Dear friends,

In Transcarpathian folktales I have found a character named "Ilonka Szejpentel". At first I thought that "Seipentel" is a Romanian surname, and that it comes from "Serpentul". I've asked Romanians, and they denied this. Does anyone of you know who Szépentel Ilonka is? May be, it comes from two Hungarian words, "szép" and "entel"? (Google produces a lot of results for "entel" in Hungarian. What does this word mean?)

Thank you in advance.

Kedves barátaim,

Kárpátaljai népmesékben láttam egy ilyen személyt, hogy "Ilonka Szejpentel". Először azt hittem, hogy "Seipentel" egy román vezetéknév, és hogy az eredete "Serpentul". Kérdeztem a románoktól, és tagadták. Tud valaki valamit Szépentel Ilonkáról? Lehet, hogy abból a két magyar szóból származik, hogy "szép" és "entel"? (Google idézik sok eredményt "entel"-re magyarul. Mit jelent ez a szó?)

Előre is köszönöm.

P.S. Bocsánat a hibákért.

[CoBB]

Kedves barátaim,

Kárpátaljai népmesékben találtam egy ilyen személyt, hogy "Ilonka Szejpentel". Először azt hittem, hogy a "Seipentel" egy román vezetéknév, és hogy az eredete "Serpentul". Kérdeztem a románoktól, és tagadták. Tud valaki valamit Szépentel Ilonkáról? Lehet, hogy abból a két magyar szóból származik, hogy "szép" és "entel"? (A Google [s]idézik[/s] sok magyar eredményt ad az "entel"-re [s]magyarul[/s]. Mit jelent ez a szó?)

Előre is köszönöm.

P.S. Bocsánat a hibákért.

You must be joking, your Hungarian is excellent. On the other hand, there’s no such word as ‘entel’, at least I’m not aware of anything like that. This name doesn’t resemble any Hungarian word I can think of.

Ne viccelj már, kitűnően tudsz vagyarul. Másrészről nincs olyan szó, hogy „entel”, én legalábbis semmi ilyesmiről nem tudok. Ez a név egy magyar szóra sem emlékeztet, ami eszembe juthatna.

[Wetwitzer]

CoBB, köszönöm a válaszodat! Engeded meg, hogy tovább csak magyarul írjak?

Lenne néhány kérdésem (tudom, hogy offtopic ):

1. Tudomásom szerint, a "működik" igét használják KIZÁRÓLAG mikor gépekről van szó, és a "dolgozik" igét - mikor az emberekről. Vajon miért mondják "együttműködés", és nem "együttdolgozás"? Hiszen "együttműkodni" csak emberek tudnak.

2. Mi a különbség "hinni valamit" és "hinni valamiben" között? Például, Zoránnak az "Egészen egyzerű dal"-ában van olyan sor: "Apám hitte az otthon melegét". De ugyanabban a dalban van a következő sor is: "Én is hiszek egy-két szép dologban".

3. Mi a különbség "szégyellni" és "szégyenkezni" között?

[CoBB]

CoBB, köszönöm a válaszodat! Engeded meg, hogy tovább csak magyarul írjak?

Természetesen.

1. Tudomásom szerint[s],[/s] a „működik” igét KIZÁRÓLAG akkor használják, mikor gépekről van szó, és a „dolgozik” igét, mikor [s]az[/s] emberekről. [s]Vajon[/s] (a „vajon” használatával azt jelentené, hogy igazából egyikünktől sem várható válasz) Miért mondják, hogy „együttműködés”, és nem „együttdolgozás”? Hiszen „együttműkodni” csak emberek tudnak.

Először is a kiinduló feltételezésed hibás, mert működni elvont dolgok is szoktak (pl. egy kapcsolat két ember között) és az élőlények részei is (pl. mondhatjuk, hogy valakinek nem működik a veséje), és egy gép is dolgozhat. Ha mondjuk egy számítógép működik, az azt jelenti, hogy be lehet kapcsolni, és várhatóan azt teszi, amit szeretnénk. Ha viszont azt mondjuk, hogy dolgozik, akkor arra utalunk, hogy valamilyen számítást végez, amelynek az eredményére kíváncsiak vagyunk. Ez egyébként nem is olyan régen felmerült.

A másik része a történetnek, hogy az igekötős igék sokszor teljesen különálló életet élnek. Ha meggodnolod, ez a konkrét eset angolul is ugyanígy van: egy emberre nem mondjuk, hogy „he’s operating” (legalábbis nem ebben az értelemben), de két emberre már mondhatjuk, hogy „they cooperate”.

2. Mi a különbség „hinni valamit” és „hinni valamiben” között? Például, Zoránnak az Egészen egyszerű dalában van olyan sor: „Apám hitte az otthon melegét”. De ugyanabban a dalban van a következő sor is: „Én is hiszek egy-két szép dologban”.

A dalszöveg pont nem jó példa, mert az első példád nem része a köznapi nyelvnek, hanem kifejezetten költői. Igazából úgy mondanánk, hogy „apám hitt az otthon melegében”, azaz „My father believed in ...”.

Másrészről a két kifejezés külön-külön létezik a köznyelvben. A „hinni valamit” azt jelenti, hogy azt a valamit igaznak gondoljuk. A „hinni valamiben” alapvetően azt jelenti, hogy e mellett a valami mellett érzelmileg elkötelezzük magunkat. Ez a valami lehet egy állítás vagy gondolat is, amit igaznak hiszünk, így a tárgyesetes kifejezés egy érzelmileg megerősített változatát kapjuk, és lehet olyasmi is, ami nem tényszerű dolog, viszont valamilyen értelemben egyetértesz vele.

3. Mi a különbség „szégyellni” és „szégyenkezni” között?

A „szégyell” tárgyas ige, és tárgy nélkül nem is lehet használni. A „szégyenkezik” önmagában használható az ok megnevezése nélkül, vagy azt egy „miatt” előtt megemlítve, ekkor a „szégyell” egy erősebb változatát kapod:

Szégyelli a hibáit. = Szégyenkezik a hibái miatt.

Csak egy dologra kell figyelni:

Szégyelli magát. = Szégyenkezik.

Ez azért van, mert a „szégyenkezik” visszaható ige, azaz úgy is fel lehet fogni, hogy a tárgya maga a cselekvő.

[Levo]

CoBB, köszönöm a válaszodat! Engeded meg, hogy tovább csak magyarul írjak?

Lenne néhány kérdésem (tudom, hogy offtopic ):

1. Tudomásom szerint, a "működik" igét használják KIZÁRÓLAG mikor gépekről van szó, és a "dolgozik" igét - mikor az emberekről. Vajon miért mondják "együttműködés", és nem "együttdolgozás"? Hiszen "együttműkodni" csak emberek tudnak.

2. Mi a különbség "hinni valamit" és "hinni valamiben" között? Például, Zoránnak az "Egészen egyzerű dal"-ában van olyan sor: "Apám hitte az otthon melegét". De ugyanabban a dalban van a következő sor is: "Én is hiszek egy-két szép dologban".

3. Mi a különbség "szégyellni" és "szégyenkezni" között?

Csak annyit akarok mondani, hogy félelmetesen jó a magyarod! Valami azt súgja, hogy nem rokoni szálak fűznek Magyarországhoz, de akkor vajon miért tanultad meg a nyelvet?
Kérdezz, ha valamit nem értesz abból, amit írtam. Ha ezt még elbírja a fórum, akkor mégegyszer megjegyzem: Kurva jó a magyarod!

[CoBB]

CoBB, köszönöm a válaszodat! Megengeded, hogy mostantól csak magyarul írjak?

Természetesen.

Muszáj pótolnom ezeket a javításokat...

Ha ezt még elbírja a fórum,...

Csak a helyesírási hibákat nem szeretjük errefelé, legalábbis az anyanyelvűektől. Ezeket a szavakat úgyis rögtön megtanulja mindenki.

[Wetwitzer]

CoBB és Levo,

A hétvégen fővárosba (Kijevbe) elutazom. Hétfőn, amikor visszajövök, esküszöm, hogy kaptok érdemi válaszokat.

Most csak annyit szeretnék mondani, hogy amiótától magyarul tanulok, egy teljesen más Univerzum nyílik ki előttem. Nézni a világra ukrán szemmel és magyar szemmel - ez két különböző dolog. Egyikük se rosszabb, se jobb, de különböző. Bár nem vagyok marxista, ismételhetek Karl Marx után: "Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy". Van az az álmom, hogy Ukrajnának minden szomszéd országának a nyelvét tudjam.

Mindenkinek kellemes hétvéget kívánok.

EDIT: A példáim voltak nem az Egészen egyszerű dalból, hanem az Apám hitte cimű dalból.
És egy kérdés: ha van a "repülni" szó, van-e "repíteni"? Azt jelenti, hogy "to make something fly"?

[CoBB]

CoBB és Levo,

A hétvégén a fővárosba (Kijevbe) [s]el[/s]utazom (vagy „elutazom a fővárosba”). Hétfőn, amikor visszajövök, esküszöm, hogy kaptok érdemi válaszokat.

Most csak annyit szeretnék mondani, hogy amióta magyarul tanulok, egy teljesen más Univerzum nyílik ki előttem. Ukrán szemmel és magyar szemmel nézni a világra - ez két különböző dolog. Egyikük se rosszabb, se jobb, de különböző. Bár nem vagyok marxista, Karl Marx után megismételhetem: „Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy”. [s]Van[/s] Az az álmom, hogy Ukrajna (nem hibás a te változatod sem, de így jobb) minden szomszéd országának a nyelvét tudjam.

Ilyen álmokat én is dédelgetek, de nem könnyű, ha az összes szomszédos nyelv gyökeresen különbözik az enyémtől. Németül már elég sokat tanultam, de nem igazán megy. Románul egyáltalán nem, viszont franciául igen, így azért értek belőle egy keveset. Szláv nyelvekhez sajnos nem könnyű tanfolyamot találni, így az oroszt választottam, amit ugyan nem hivatalos nyelv a szomszédban, viszont alapozásnak jó a többi szláv nyelvhez (ahogy a francia is jó a románhoz).

Mindenkinek kellemes hétvégét kívánok.

EDIT: A példáim nem az Egészen egyszerű dalból voltak, hanem az Apám hitte című dalból (elkerülheted a szóismétlést, ha ezt mondod: címűből).
És egy kérdés: ha van a „repülni” szó, van-e „repíteni”? Azt jelenti, hogy „to make something fly”?

Igen, ez pontosan így van! Sőt, műveltető képzővel is lehet: „reptet”. Ez azonban mást jelent, mint a „repít”; valami olyasmit, hogy folyamatosan figyeled és esetleg irányítod is az adott dolog repülését, és az egész csak viszonylag rövid ideig tart. Pl. sárkányt vagy madarat reptetni lehet, repíteni nem.

[Levo]

Nem lehet, hogy az a "Szépentel Ilonka" simán Szép Ilonka akar lenni? Ugyanis ez a címe egy Vörösmarty műnek.

[gorilla]

Szia Levo és szia Wetwitzer!

Wetwitzer, mióta tanulsz te magyarul?! Ezen az oldalon ilyen jól még nem láttam külföldit magyarul beszélni...

A „reptet”-ről jut eszembe:
A repül szót a budapesti magyarban inkább e-vel mondjuk, és nem „röpül”-nek (ez olyan költői és régies). A reptet és a repít viszont sokkal inkább röptet és röpít formában használatos. A reptet nekem nagyon furcsán hangzik. A repít nem nagyon, csak kicsit.

[CoBB]

:o Mióta tanulsz te magyarul?!

A profilja alapján a születése óta.

[gorilla]

Elnézést, a kérdés Wetwitzernek szólt, csak nem figyeltem eléggé. Hát ez van, na, megesik.
Na, kijavítottam.

[Wetwitzer]

Gorilla és Levo, tanulok magyarul 1996 óta. Abban az időben voltam Olaszországban, tanultam egy kollégiumban, és voltak magyar szobatársaim és barátaim. És ez volt az oka annak, hogy miért kezdtem tanulni. Sok magyar zenét hallgatok, és természetesen akarom érteni a szöveget. Olvastam csak EGY könyvet magyarul - a "Pál utcai fiúkat", és egy kétnyelvű angol-magyar könyvet - Esterházy Péternek "A szív segédigéit".

És egy kérdés CoBBnak. Angolul fogok írni, mert ez komolyabb kérdés lesz:

Dear CoBB, could you explain to me how the imperative mood functions in Hungarian? In particular, I am interested in the imperative for courtesy forms ("Ön" and "maga"). Are they different from the imperative forms for the third person singular? Could you conjugate any verb in the imperative mood, with both affirmative and negative forms? Thanks in advance.

[CoBB]

Gorilla és Levo, 1996 óta tanulok magyarul. Abban az időben Olaszországban voltam, egy kollégiumban tanultam, és voltak magyar szobatársaim és barátaim. És ez volt az oka annak, hogy [s]miért[/s] elkezdtem tanulni. (Az egész mondat lehetne csupán ennyi: „Ezért kezdtem magyarul tanulni.”) Sok magyar zenét hallgatok, és természetesen akarom (ez nem igazán jó, még ha nyelvtanilag helyes is; inkább „szeretném”) érteni a szöveget. Csak EGY könyvet olvastam magyarul – a Pál utcai fiúkat –, és egy kétnyelvű angol-magyar könyvet – Esterházy Péternek „A szív segédigéit”.

És egy kérdés CoBBnak. Angolul fogok írni, mert ez komolyabb kérdés lesz:

Nagyon jó volt egyébként ez a szöveg. Jóformán csak a szórenddel voltak bajok.

Dear CoBB, could you explain to me how the imperative mood functions in Hungarian? In particular, I am interested in the imperative for courtesy forms ("Ön" and "maga"). Are they different from the imperative forms for the third person singular? Could you conjugate any verb in the imperative mood, with both affirmative and negative forms? Thanks in advance.

They are identical to the third person forms in every respect, in every mood and tense. Negative imperatives can be constructed by using „ne” instead of „nem” or „se” instead of „sem”:

Önök nem jönnek? - Önök ne jöjjenek!
Maga sem eszik? - Maga se egyen!

And three full regular conjugations (a back and two front ones):

várni: várjak, várj(ál), várjon, várjunk, várjatok, várjanak; várjam, vár(ja)d, várja, várjuk, várjátok, várják; várjalak
kérni: kérjek, kérj(él), kérjen, kérjünk, kérjetek, kérjenek; kérjem, kér(je)d, kérje, kérjük, kérjétek, kérjék; kérjelek
ölni: öljek, ölj(él), öljön, öljünk, öljetek, öljenek; öljem, öl(je)d, ölje, öljük, öljétek, öljék; öljelek

The bold forms are identical to the equivalent indicative mood forms, and in the case of 2nd person singular the short versions are usually preferred, even in sophisticated literary language.

Irregular verbs:
lenni: legyek, legyél/légy, legyen, legyünk, legyetek, legyenek
menni: menjek, menj(él), menjen, menjünk, menjetek, menjenek
jönni: jöjjek, gyere (jöjj), jöjjön, jöjjünk, gyertek (jöjjetek), jöjjenek

Special -enni verbs (note the differences):
tenni: tegyek, tegyél (tégy), tegyen, tegyünk, tegyetek, tegyenek; tegyem, tedd (tegyed), tegye, tegyük, tegyétek, tegyék; tegyelek (same type: venni)
enni: egyek, egyél, egyen, együnk, egyetek, egyenek; egyem, edd (egyed), egye, együk, egyétek, egyék; egyelek (same type: vinni)
inni: igyak, igyál, igyon, igyunk, igyatok, igyanak; igyam, idd (igyad), igya, igyuk, igyátok, igyák;
hinni: higgyek, higgy(él), higgyen, higgyünk, higgyenek; higgyem, hidd (higgyed), higgye, higgyük, higgyétek, higgyék; higgyelek

„Jöjj” is practically unused in modern language, but you can encounter it in artistic writing. „Jöjjetek” is somewhat more alive (it’s unusual, so you can use it as a more emphatic form), but „gyertek” is vastly preferred in any case. Parenthesised forms are generally discouraged or used only in special cases.

[Wetwitzer]

CoBB,

Long time no see.

Megszületett egy új kérdésem:

Honnan származik a "Húsvét" szó? Mi a kapcsolat a keresztény ünnep között és HÚS (meat) között?

Pontosan ezt a kérdést vettem fel egy idegenvezetőnek az Ungvári várban április 22-én, és ő azt váloszolta, hogy "hús" nem csak azt jelentheti, hogy "meat", de azt is, hogy "flesh", és hogy ebben az esetben Jézus szenvedéséről van szó.

De olvastam valahol is, hogy "Húsvét" a böjt (fast) végét jelenti; a napot, amiután szabad húst enni.

Melyik magyarázat helyes?

[andris]

Ahogy én tudom, a második magyarázat a helyes. Elég földhözragadt szemléletre utal, nem?:)

Az eredeti kérdéshez: Szép Ilonka egy közismert magyar népmese szereplője, tündérkisasszony. Seipentel talán ennek egy idegen ajkakon átalakult változata lehet. Szép Ilonka párja Árgyélus királyfi.

[CoBB]

CoBB,

Long time no see.

Megszületett (normális ember itt csak annyit mond, hogy „van” ) egy új kérdésem:

Honnan származik a „húsvét” szó? Mi a kapcsolat a keresztény ünnep között és HÚS (meat) között?

Pontosan ezt a kérdést tettem fel egy idegenvezetőnek az ungvári várban április 22-én, és ő azt válaszolta, hogy a „hús” nem csak azt jelentheti, hogy „meat”, hanem azt is, hogy „flesh”, és hogy ebben az esetben Jézus szenvedéséről van szó.

De olvastam valahol is, hogy „húsvét” a böjt (fast) végét jelenti; a napot, amiután szabad húst enni.

Melyik magyarázat helyes? (Ha így kérdezel, azt is megengeded, hogy egyik se legyen az. Ha felteszed, hogy valamelyik biztosan igaz, akkor „Melyik a helyes magyarázat?” a megfelelő kérdés.)

Az előző válaszhoz még annyit tennék hozzá, hogy érdemes megnézni a szóösszetételt: hús+vét. A második tag egyértelműen a „vesz” ige főnévi alakja, ami önmagában egyébként „vétel” lenne.

[Levo]

Vagy hús vétek?