Page 1 of 1

HUN-ENG bilingual short stories

Posted: 2018-10-27, 13:56
by violazoli
Hi everybody, this topic is designed to share bilingual short stories! Because I'm author. Now, in the very beginning, I copy to here one of them created by me. It is in good English already (corected by natives). Each paragraph are in both language. Behold:

Harold King (It is MY pen-name)

Egéristen
Mouse God

Cin egy egyszerű egérke volt. Hosszúfarkú, pici, szürke, egérszagú, és természetesen esze sem volt több, mint egy egérnél az megszokott lett volna. Talán csak egyvalamiben különbözött kissé a társaitól: imádta a zabot! Azt a jó, finom zabocskát, amit a közeli lovardában szórnak a lovak elé! No persze, a búzát, rozsot, árpát sem vetette meg.
Cin was just a common field mouse. She was small and gray, had a long tail, a mouse smell, and was no more intelligent than any other mouse. Perhaps she differed slightly from her fellow mice, as she was fond of oats. Those good, tasty oats that were scattered before the horses in the nearby stable! Naturally she did not object to wheat, rye and barley either.
Azt természetesen nem tudta, mi az hogy lovarda.
Of course she didn’t have the faintest idea of what a stable was.
Azt azonban tudta, mi az a ló, tudta, mert sokszor látott lovakat.
But she did know what a horse was, because she had seen them often.
És a maga egérmódján szerette a lovakat.
And in her own mouse way, she liked horses.
Tudta, hogy azok ugyan irtózatosan hatalmas állatok, de végülis egyedül arra kell vigyázni velük kapcsolatban, hogy rá ne lépjenek a patájukkal, különben semmi félnivalója tőlük.
She knew that they were monstrously huge animals, but ultimately she only needed to be careful of them stepping on her with their hooves. Otherwise she had no reason to fear them.
És egészen kis odafigyelést igényel csak ez, mert a ló lomha állat, ő az egér sokkal gyorsabb, egy villanás, és máris keresztülszalad a hasa alatt. Különben is, a lovak legtöbbször nyugodtan álldogálnak egyhelyben, nem akarják őt bántani! Igen, a ló, az kedves állat!
And this only required a minimal amount of attention, because horses were sluggish animals, and she, being a mouse, was much faster - she could run underneath its belly in a flash. Besides, horses usually just stood still in one place, and had no intention of hurting her. They were kind animals.
Sőt, Cin azt még a maga egéreszével is tudta, hogy a ló, az jó, mert a lovak miatt van arrafelé az a rengeteg csemege. Hiszen a lovak eszik azt, habzsolják, látta nemegyszer! Jó hát hogy ott vannak a lovak, mert ha nem lennének - így okoskodott Cin - akkor nem lenne zab, meg búza, meg a többi mindenféle!
Moreover, even Cin's mouse-brain had the sense to know that a horse was a good creature, for it was due to them that there was an infinite supply of delicious food. After all, the horses ate it, they wolfed it down, she had seen it many times. So it was good that there were horses, because if they weren’t here, Cin reasoned, then there wouldn’t be any oats, wheat or other delicacies!
Nem, hát Cin aztán semennyire sem félt a lovaktól. Egészen mástól félt: attól, amitől minden egér, a macskától!
No, Cin was not afraid of horses at all. She feared an entirely different creature, one that terrified all mice, the cat!
Pedig a macska nem is volt akkora nagy állat, mint egy ló.
Yet a cat was not nearly so big an animal as a horse.
A töredéke sem.
Not even a fraction of the size.
Ellenben Cin úgy vélte, a macskára semmi szükség!
Then again, Cin believed that cats were completely unnecessary.
Az nem a zab és a búza miatt van ott, mert ő ugyan még sosem látott macskát zabot enni!
Surely a cat wouldn’t come here because of the oats and wheat, since she had never seen a cat eat oats before.
Néha-néha megleste pedig Surrt, a nagy kandúrt, de az sosem evett még búzát és árpát sem, nemhogy zabot!
Now and again she was on the lookout for Sleek, the big tomcat, but he never ate wheat or barley, and especially not oats!.
Nagy, éles fogai, villogó karmai kifejezetten nem gabonaevésre, de az egerek meggyilkolására látszottak alkalmasnak. S ezt Cin egyik testvérének a sorsa is hűen példázta, akit Surr elkapott, Cin orra előtt, és bizony a kandúr gyomrában végezte pecsenyeként!
His large, sharp teeth and glinting claws seemed suited not to eating grains, but specifically to killing mice. And this was exemplified by the fate of one of Cin's siblings, who Sleek had captured right under Cin's nose, and the poor thing had met his doom in the cat’s stomach, as a tasty snack!
Cin távolról sem volt valami eszes lény, egy egérre nem igazán jellemző a mély, filozófikus gondolkodás, de a maga homályos módján olyan bizonytalan érzetek képződtek parányi agyában, hogy a világ úgy ahogy van, igen tökéletlen, mert sokkal jobb volna, ha még több volna benne a ló, ellenben nem akadna benne egy szál macska sem!
Cin was far from being a clever creature, as a mouse didn’t tend to have a deep, philosophical mentality, but in it’s own obscure manner her tiny brain generated vague feelings that the world was rather imperfect, for it would be much better if there were more horses, and not even a single cat!
S bizony Cin, a kis egérlány álmodott is néha éjszakánként, és álmai egérhez méltóak voltak: azt látta hogy bemegy a lovardába, ott hatalmas hegyekben áll a zab, búza meg minden más is, sőt, összekeverve az összes gabonaféle, hogy ne kelljen sokat futkározni amikor egyik helyett a másikból akar enni, akkora hegyekben áll ott mindez, hogy magasabb a legnagyobb lónál is, ő odafut egy ilyen gabonahegyhez, nyomában sok-sok gyermeke, meg mindenféle más egerek is…
And sometimes at night, Cin, the young female mouse, would have dreams that were appropriate for a rodent. She dreamt that she was entering the horse stables, upon which there were mountains of oats, wheat and other treats, in fact all the different grains were mixed together so it was not necessary to run from one to the other when they wanted to eat something else. The mountains of grain were higher than the biggest horse, and she scurried over to one of these piles, followed by her many children and other mice...
Hirtelen megjelenik előtte Surr. Szeme vérvörös, kegyetlen, kinyitja a száját, kinyújtja mancsát, azon kimerednek a görbe, éles karmok…
Suddenly Sleek appeared before her. His eyes were blood-red, cruel. He opened his mouth and stretched out his paw, on which glinted his sharp, curved claws…
S akkor ő, Cin, hirtelen óriásira növekszik, akkora lesz mint egy ló, felemeli a lábát, s egyszerűen rálép a macskára! És az szétlapul mint egy béka, mert szétlapult békát az úttesten, azt látott már Cin. És miután így végzett a macskával, újra visszatöpörödik szokásos méretére, és a lovarda összes egere boldogan cincog, és mind úgy méregetik őt, hogy… hogy…
All of a sudden Cin grew considerably, to the size of a horse. She raised her foot and simply stepped on the cat! Sleek flattened like a frog, because she had seen frogs squashed on the road before. And after she was done with the cat, she shriveled back to her normal size, and every mouse in the stable was squeaking happily, and they all glared at her like… like…
Hogy hogyan méregetik, azt szegény butuska Cin nem tudta megfogalmazni, mert az egerek nem létező nyelvében nem volt szó a hősiességre, a tiszteletre sem, de pontosan ezen érzelmeket gondolta álmában Cin, hogy a többi egér így érezne iránta, ha elpusztítaná a gonosz macskát, s így megszerezné nekik az egész lovardát.
How they glared was something the silly goose Cin couldn’t describe, for in the non-existent language of mice there was no word for heroism, nor respect, but it was precisely these sentiments that Cin thought of in her sleep, when imagining how the other mice felt towards her when she had killed the evil cat, so that she could acquire the whole stable for them.
Efféle álmai után Cin mindig igazi jókedvvel ébredt. Álmaiban adta ki magából a macska iránti félelmeit.
After these dreams Cin always awoke in a good mood, for in them she could surrender her fears of the cat.
Csak egyetlenegyszer történt meg, hogy jókedve mihamar hamvába holt: eszébe jutott egy jelenet, amit egyetlen pillanatig látott néhány napja: egy ember lehajolt, és megsimogatta azt az ocsmány macskát!
There was one occasion where her cheerfulness was quickly spoiled. She recalled a sight that she had witnessed for a moment a few days ago. A human had bent down and stroked that hideous cat!
A macska pedig hozzásimult az ember lábához, és dorombolt!
Then the cat had nuzzled up to the human’s leg and purred!
Tehát az emberek, ezek a kétlábú lények, nem félnek a macskától!
So humans, these two-legged creatures, were not afraid of cats.
Sőt, úgy bánnak vele, mint ő Cin, a gyerekeivel! Lehet talán hogy a macska, az nem más mint az emberek gyermeke?! Mi történik, ha ő Cin elpusztítja Surrt, de az emberek szülnek ide egy újabb macskát?! Hiszen megtehetik, az emberek mindent megtehetnek…
Moreover, they treated the cat as Cin would treat her children. Was it possible that a cat was no more than a human child?! What would happen if she could somehow kill Sleek? Would the humans just give birth to another cat? After all, they were capable, for humans could do anything…
Nem tagadható, Cin gondolataiban az emberek meglehetősen hasonló szerepet töltöttek be, mint az emberek gondolataiban Isten.
It was undeniable that in Cin’s mind, humans played a rather similar role to the way humans thought about God.
S bár Cin tévedett, mert az emberek nem szoktak macskát szülni, de az természetesen módjukban állt volna, hogy ha Surr elpusztul, akkor hozzanak a helyére másik macskát, sőt, egészen bizonyosan így is tettek volna.
And although Cin was wrong, because humans don't tend to give birth to cats, naturally if Sleek died, they would just replace him with a new cat, in fact it was certain they would have done so.
Na de hát ez igencsak elméleti kérdés volt, túl nehéz egy egérke agyának, és különben is fölösleges aggodalom, mert semmi reménye nem volt rá Cinnek, hogy elpusztítsa a macskát.
But this was a purely theoretical question, too difficult for a small mouse’s brain, and besides, it was pointless to worry about because Cin had no hope of killing the cat.
Történt azonban egy alkalommal, hogy egy egészen különleges ember telepedett le a lovarda szomszédságában. Igazán nem akárki: úgy hívták hogy Vardzsa, és varázslónő volt!
However, by chance it occurred that a highly extraordinary human moved into the neighbourhood, near the horse stables. It was not just anybody: her name was ‘Vardja’ and she was a wizardess!
Hogy mi okból telepedett le ide a közönséges emberek közé, mit akart itt, mit csinált itt, azt nemcsak Cin nem tudta, de senki ember sem. Valami oka biztos volt, hiszen a varázslók életét is vágyak és célok vezérelik! Neki megvolt a maga varázslóias feladata, s annak érdekében előnyösnek találta ezt a lakhelyet. És senkinek nem mondta, hogy ő varázsló.
The reason she had moved here among the common people - what she wanted and was doing here - was not only unknown to Cin, but also to the other humans. There must have been some reason, since even the life of a wizard was guided by desires and goals. She did have her own wizardry objectives, and she found this place to be favorable for these. And she told nobody that she was a wizardess.
Talán ez volt a baj. Mert emiatt mindenki közönséges fiatal leánynak nézte őt, s nagyon megtetszett egy férfinak. De Vardzsa nem fogadta a férfi udvarlását, a varázslók különben is óvakodnak tőle, hogy közönséges emberekkel érzelmi kapcsolatba bonyolódjanak, mert annak sosincs jó vége, nem egymáshoz valóak. Igenám, de ez a férfi megsértődött, s amikor látta hogy a helyzete reménytelen, küldött Vardzsa lakására egy bombát!
Perhaps that was the problem. Because everybody saw her as just an ordinary young girl, and one man took a liking to her. But Vardja rejected his advances. Generally wizards were wary of becoming entangled in emotional relationships with common people, because it often ended badly. They were not well matched. However the man took offence, and seeing that his endeavor was hopeless, he sent a bomb to Vardja’s apartment!
És itt kezdett el Cin nagyonis fontos szerepet játszani!
And at this point Cin began to play a very important role.
Ugyanazon a napon ugyanis, melyen a bomba elküldetett, Cin igencsak életveszélyes afférba keveredett a kandúrral: Surr majdnem elkapta őt! De tényleg csak majdnem, ám nagyon megkergette, annyira, hogy Cin az otthonától szokatlan messzeségbe volt kénytelen elszaladni: egészen Vardzsa lakásába!
Namely, on that same day the bomb was sent, Cin was involved in a rather life-threatening affair with the tomcat: Sleek almost caught her! But it really was just ‘almost’, as he gave such a great chase that Cin was forced to run unusually far from her home, all the way into Vardja’s flat.
No, ha már ott volt, s beleszimatolva a levegőbe megállapította hogy nem érződik macskaszag a közelben, gondolta, körülnéz valami finomság iránt. Felmászott az asztalra is. És itt volt a bomba!
Well, now she was here she sniffed the air, and established that there was no cat-smell in the immediate surroundings. So she decided to look around for some tasty treat. She even climbed up onto the table. And here lay the bomb!
Vardzsa ugyanis átvette a küldeményt, de még nem bontotta ki, mert valamiért sietett, csak lerakta azt az asztal tetejére. S így Cin most háborítatlanul keresztülrágta magát a csomagolópapíron, egészen a díszes dobozkáig, aminek az illata nagyon vonzotta. A bombát ugya­nis egy olyan dobozba szerelték bele, mely korábban rumos­meggyet tartalmazott! S ennek igen vonzó ám az illata!
For Vardja had received the package, but had not yet opened it. She was in a hurry for some reason, so had just placed it on top of the table. Now Cin calmly chewed through the wrapping paper to the ornate box, whose odor had greatly attracted her. Namely, the bomb had been assembled in a box that had previously contained sour cherry confectionary. This certainly had a very alluring aroma!
Cin befurakodott a dobozba, de legnagyobb csalódottságára ott semmit nem talált, csak mindenféle szürke rudacskákat, s egy rakás vezetéket. No ha már itt volt, kipróbálta, milyen az ízük ezeknek! Megrágcsálta az egyik vezetéket…
Cin squeezed into the box, but to her great disappointment she found nothing but a few gray sticks and a bunch of wires. Well... since she was here, she might as well try them to see what they tasted like! She chewed on one of the wires…
Amiben áram volt. Cin éles fogai a vezetéket kettérágták ugyan, de azon nyomban ki is múlt az áramütés miatt. Nem volt nagy a feszültség, de Cin apró jószág volt, neki ennyi is elég volt, különben is egyenesen a fejébe hatolt az áram. Azt sem tudta, mi történik vele.
It was charged. Although Cin’s sharp teeth bisected the wire, she was electrocuted instantly. The voltage wasn’t that high, but Cin was just a tiny thing and this was more than enough to kill her, as the current had gone straight into her head. She didn’t even know what had happened to her.
Mikor órákkal később Vardzsa mégis kibontotta a csomagot, az nem robbant, mert Cin épp a megfelelő drótot rágta el. S így Vardzsa felfedezte hogy ez egy bomba, s azt is, hogy a kisegér, akaratlanul bár, de megmentette az életét.
When Vardja opened the package hours later, it hadn’t detonated, because Cin had bitten through exactly the right wire. And so Vardja discovered that this was a bomb, and also that this small mouse had unintentionally saved her life.
—Na most mit tegyek veled?! - töprengett el, az egérhullát forgatva az ujjai közt.
“Well, what shall I do with you now?” she pondered, turning over the mouse corpse with her fingers.
Na már most, meg kell említeni, hogy a varázslók általában jólelkűek! (Habár meg lehet őket is haragítani...) Var­dzsa tudta, a legkevesebb amit meg kell tennie, az, hogy ezt a derék kisegeret feltámasztja. Igenám, de ezzel még nem hálálta meg az érte tetteket, ez csak a minimálisan elvárható tett őtőle. Fel kell támassza, de ennél többet is kell tegyen Cinért! De ugyan mit?!
Now it must be mentioned that wizards are generally good-natured beings (although it is possible to anger them). Vardja knew that the least she could do was to revive this brave little mouse. However this alone would not show her gratitude for the mouse’s actions, it would just be the minimum expected of her. She would revive her, though she wanted to do something more for Cin. But what?
Egyszerű: már a mesékben is le van írva, hogy jótett helyébe jót várj, s hogy akivel jót tesznek, annak teljesítik három kívánságát!
The answer was simple: It had already been written in fairy tales that good will come to those who do good deeds, and they shall be granted three wishes.
Vardzsa meghalt volna a bombától, de nem sokáig: hamar feltámasztották volna varázsló barátai.
Vardja would have died from the bomb, but not for long: soon her wizard friends would have brought her back to life.
De akkor is kényelmetlen és kínos dolog a halál!
But then death was such a distressing and unpleasant circumstance!
Most tehát illik, hogy teljesítse Cin valami vágyát!
So now it seemed appropriate to fulfill one of Cin’s wishes.
Az túlzás lenne hogy három vágyát is, végtéreis Cin nem szándékosan mentette meg őt, de legalább egyetlen kívánságát!
It would be excessive to carry out three wishes, after all Cin had only saved her unintentionally, but at least one wish should be granted.
Mondjuk, a legnagyobbat!
Let’s say, the biggest one!
Kissé életre serkentette Cin idegsejtjeit, s a maga varázslói módján letapogatta az egérke parányi agyberendezését.
She stimulated Cin's nerve cells a little in her own wizardly manner, and scanned the mouse’s tiny brain structure.
S így megismerte Cin vágyait. Megölni, széttaposni Surrt… de hát Vardzsa nem tehetett jót Cinnel úgy, hogy ezzel egy másik élőlény halálát okozza! Azt sem teheti meg, hogy Cin képes legyen lónagyságúvá változni!
And this way she came to know Cin’s wishes - to kill, to stamp on Sleek... But Vardja was not able to do good for Cin if it caused the death of another living being! She was not able to give her the ability to become the size of a horse!
Vagy… vagy mégis?!
Or... or could she?!
Úgy érezte, egyvalamit megtehet. Embert csinál Cinből! Milyen remekül érzi majd magát Cin, hogy az egerek istenei, az emberek közé léphet!
She felt that there was only one solution: she would turn Cin into a human! How wonderful Cin would feel to live among humans, the Gods of mice!
S úgy már mint ember, mindent meg is tehet egykori egérbarátai javára, amit csak akar!
As a human she could do anything she wanted for the benefit of her former mouse friends.
Hiszen módjában áll majd!
After all, she would have the power to do it!
Ehhez természetesen az kell, hogy emlékezzék egérmúltjára… de hát ez igazán nem nehéz, sőt, szükségszerű követelmény, végtéreis minden élőlény lényege a gondolatai, nem a teste!
Of course she would need to be able to remember her mouse past… But this was easy, in fact it was a necessary requirement, since thoughts were the essence of all living beings and not their bodies.
S így aztán Vardzsa kivitte az egérleány tetemét a város közelébe egy mezőre, ott pedig nem feltámasztotta, hanem mindenféle különleges praktikák révén pillanatok alatt egész­séges emberi gyermeket varázsolt belőle, olyan egyéves-formát.
So Vardja took the dead mouse out to a field near the city, and did not revive it, but using special magic tricks she instantly turned it into a healthy, human child, equivalent to a one year-old baby.
Tökéletes emberi képességekkel ren­delkezett ez a kislány, ugyanakkor azonban teljes mértékben tudatában volt annak, hogy ő egy egér!
This little girl possessed perfect human abilities, but at the same time was fully aware that she was a mouse.
Mindenre emlékezett ami vele történt, épp csak fogalma sem volt róla, miként került ide a jóillatú, de üres dobozkából, és nem tudta megérteni, miként is lett belőle ember… mert arra azért rájött, hogy ő már ember, hiszen látta a saját végtagjait. És iszonyúan megrémült, fogalma sem volt róla, hogy mit tegyen!
She remembered everything that had happened to her, she just had no idea how she had wound up here from the fragrant but empty carton, and couldn't understand how she had become a human… Because by then she had come to realize that’s what she was, since she could see her own limbs. She was terribly frightened, and didn’t have a clue what to do now!
Vardzsa, a varázslónő pedig elment hazulra, és név nélkül értesítette a rendőrséget, hogy itt és itt egy elhagyott leánygyermeket találhatnak a város mellett a mezőn.
Then Vardja the wizardess went home, and anonymously informed the police that they may find an abandoned baby girl in a field beside the city.
Cin be lett szállítva egy gyermekotthonba, kapott ruhát, emberi nevet, s megtanult beszélni is. Felnövekedett, felnőtt ember lett. De mind­végig emlékezett rá, hogy milyen volt egérnek lenni, bár ezt soha sen­kinek nem mesélte el. Eleinte nem is tudta elmondani, nem ismerte még a beszédet, később meg már rá is jött, hogy úgysem hinnének neki.
Cin was transported to an orphanage. She received clothes, a human name, and also learned to speak. She grew up and became an adult. But all the while she remembered what it was like to be a mouse, although she never told anyone this. Initially she wasn’t able to express it, before she had learned to speak, but in hindsight she realized that nobody would have believed her anyway.
Eléggé furcsa gyermek volt ő eleinte! Például jódarabig rettegett a macskáktól, egészen addig, míg azt nem látta, egy másik gyerektől, hogy az kegyetlenül összerúgdos egy macskát. Ekkor repeső öröm töltötte el, s jódarabig nagy boldogsággal kínozta a macskákat ha csak tehette, s nagyon sokszor kikapott ezért.
In the first few years she was quite a strange child. For instance, she was terrified of cats for a long time. But only until she had seen another child cruelly kicking a cat. This had filled her with joy, and from then on, whenever the opportunity arose she would torment cats with great pleasure, often being punished as a result.
De aztán erről is leszokott, mert más célt talált magának. Rájött, milyen nagy hatalom az emberek közt a pénz, s ekkor elhatározta, hogy mindenáron megszerzi magának egérkorszakának álmát, egérvá­gyainak netovábbját: a lovardát! Az az övé lesz, és mesés jólétet biztosít majd ott az összes egérnek!
But later she stopped this habit, for she had found another goal to strive for. She realized what great power money had in human society, so then decided to acquire the horse stables at any cost, the essence of her dreams from her life as a mouse. It would be her property, and she would ensure an abundance of comforts for every mouse!
Tizennyolc esztendősen kikerült az árvaházból, egy csekélyke pénz­maggal a zsebében. S mert sok mindenhez nem értett, beállt a többi hasonló lány mellé az utcasarokra.
When she turned eighteen, she left the orphanage with a meager store of money in her pocket. As she was not skilled in any profession, she joined the other girls like her on the street corner.
De nem az lett a sorsa, mint a többi kurvának. Minden keresményét szorgosan félrerakta. Neki nagy célja van, ő nem szórhatja el a pénzt!
But her fate was totally different than the other whores. She diligently put aside all her earnings, for she had an important goal, and could not afford to squander her money.
Aztán, amint fél éve sem űzte e „szakmát”, s már volt valamennyi pénze, kiment a lóversenypályára.
So when she had practiced this "trade" for barely half a year and had a certain amount of money, she went out to the racecourse.
S itt szerét ejtette, hogy végignézegesse a lovakat.
Here she planned to analyze the horses.
S ő egérkorában jól megismerte a lovakat.
When she was still a mouse she had been very familiar with horses.
Ezek már más lovak voltak, nem azok amelyektől zabot lopott, de emberként is megvolt a képessége, hogy jól értsen a szagokhoz. Nem volt élesebb orra mint az embereknek, de ami szagot érzett, arról pontosan tudta, hogy mit jelent. Tudta, melyik lóban bújkál valami betegség, amiről a gazdája sem tud. Tudta, melyik van remek formában és melyik búskomor. Melyik vemhes. Melyik éhes, melyik jóllakott, sőt, melyikük ette túl magát…
Of course these were different horses, not those she had stolen oats from once, but now as a human she also had the ability to interpret smells. Her nose was no more sensitive than a human’s, although she could perceive the exact meaning of a particular smell. She could tell if a horse had some underlying disease, of which even its owner had no knowledge of. She knew which horse was in great condition, and which was dispirited. Which horse was pregnant. Which was hungry, which was sated, and moreover, which of them ate too much...
S ilyen tudás birtokában nem volt nehéz kiválasztania a legesélyesebbet! S így néhány fogadás után Cin megsokszorozta a pénzét, s nem is sokára milliomos lett.
Being in possession of such knowledge made it not difficult to select the probable winner. Consequently, within a few bets Cin multiplied her money and in a short time became a millionaire.
S végre megvásárolhatta egérálmai vágyát, a lovardát!
Finally she could purchase the desire of her mouse dreams, the horse stables!
Belibegett új tulajdonába, s azonnal a nagy istálló felé igyekezett. Jól ismerte a járást. Igaz hogy picike egérként járt itt utoljára, de gyakorta nézegethette meg a környéket valami magasabb pontról, erkélyről, egyéb helyről…
She breezed into her new property and immediately headed towards the big barn. She knew her way around well. It is true that she was only a tiny mouse when she was here last, but at that time she would often observe the surroundings from some higher place like a balcony.
Úgy találta, a környék nem sokat változott az eltelt nem egészen húsz év alatt.
She found that the place had not changed much over the past twenty years.
Izgatottan lépdelt egyre közelebb a lovakhoz.
Excitedly she strode towards the horses.

Most, emberként is szerette a lovakat. Miért is ne, egérként is szerette őket! Sőt, most még talán jobban szereti őket, mert már nem irigyli tőlük a zabot, amit ő is megehetne… nem, nem irigyli, ő Cin már réges-rég nem eszik zabot. Egészen más ételeket fogyaszt. Igen, szereti a lovakat!
Now, as a human, she also liked horses. Why wouldn’t she, since she had liked them when she was a mouse! In fact, it is possible that she adored them even more now, because she was no longer envious of their oats, which she was free to eat too… No, she was not envious of this, for it had been years since Cin had eaten oats. She ate completely different foods these days. But yes, she certainly loved horses!
Bezzeg az a dög macska, na, csak kerüljön a szeme elé, azonnal széttapossa, agyonrúgja, megnyúzza, kibelezi… hiszen ő most nagy, hatalmas, most megteheti mindazt, amiről álmodott! Bár valószínű hogy Surr nem él már, felnőtt macska volt már az ő egérkorában is, s azóta sok idő telt el…
Oh but that damned cat, she thought. Just wait till I lay eyes on him! She would immediately stamp on him, kick him to death, skin and disembowel him… After all, now she was big and powerful, and could do all the things she had dreamed of! Although it was likely that Sleek was no longer alive. He was already an adult cat when she was just a mouse, and much time has passed since then…
—De mindegy! Valami macska biztos él itt, Surr fia vagy unokája, és az ugyanaz, minden macska egykutya! Azaz mit is beszélek… hiszen épp az, hogy a macska, az nem kutya… - nevetett fel idegesen. Igen, kezdett egyre idegesebb lenni, nem mintha bármi is nagyon más lett volna mint ahogy egérként tapasztalta, de valahogy más érzésekre számított. Úgy képzelte, sokkal meghatóbb lesz a viszontlátás.
But that doesn’t matter! Surely some cat lives here, Sleek’s son or grandchild, and it’s much the same, a cat is a cat! Actually, perhaps it’s not the same… and she laughed nervously.
Yes, she was starting to become more and more anxious. It was not as if anything was that different from her experiences as a mouse, but somehow she expected to have other feelings. She imagined she would be more greatly moved by her return to this place.
S végre ott volt! Ott állt… még azt is tudta, melyik nagy szénahalom mögött nyílik az az egérlyuk… az ő otthona…
And now she was finally here! Over there… she even knew behind which big haystack that mousehole opened… her home…
Egereket most persze nem látott, de ez nem zavarta. Tapasztalatból tudta, hogy amikor az emberek a nagy, döngő lépteikkel közelednek, minden egér óvatosan elbújik. Attól hogy nem lát most egereket, azok még nagyonis vannak! Még azt is tudja, hogy mely helyekre bújhatott el a rágcsálók e szürke népsége. Ahogy szeme körbejárt a lovardán, fogadni mert volna, mely helyeken találhat egy-egy egeret.
Of course she couldn’t see any mice right now, but this didn’t bother her. She knew from experience that when humans were stomping around nearby, every mouse would cautiously hide. Even though no mice were visible, they were certainly there! She even knew where these gray rodents liked to hide. As her eyes wandered around the stable, she could hazard a guess in which places the mice were likely to be found.
—Milyen nagyszerű egértanya lesz ez! - sóhajtott. —Még a lovakra sem lesz szükség. Behányatok ide sok-sok vagonnyi búzát, árpát, rozsot, zabot, kukoricát, kölest, sőt, még kenyeret is, meg mindenféle egyebeket… gurigaszám sajtot… igazi Egérmennyország lesz!
“What a magnificent mouse abode this will be!” she sighed. “Even the horses won’t be necessary. I will dispense here many truckloads of wheat, barley, rye, oats, maize, millet, in fact even bread and all sorts of other things… blocks of cheese… it will be a real mouse heaven! Ezt gondolta, de valahogy mégsem tudta átadni magát a felhőtlen örömnek. Mert jó-jó, övé a lovarda, pénze is van, megtehetné… de mi lesz később?!
She thought this, but somehow couldn’t give in to the unbridled joy. Because the horse stables were already hers, she had enough money so she was able do it... but what would happen later?
Az egerek elszaporodnak, ezernyien fognak itt nyüzsögni, idővel okvetlenül túlszaporodnak, elfogy az élelem, akkor marakodni fognak…
The mice would multiply, they’d swarm here in the thousands, and in time the place would be infested with rodents. The food would run out, then they would squabble...
sőt, már előbb olyan büdös lesz minden az egérpiszoktól, hogy a még megmaradt, de összerondított élelmet sem fogják megenni még ők, az egerek sem… s akkor az egerek egy része ki kell hogy költözzön a lovardából, mert végtelensok egeret még ő Cin sem képes etetni! S a kiköltözők újra az ellenséges külvilágban találják magukat, ahol nehéz a megélhetés! Újra csak az lesz a véleményük, hogy a világ tökéletlenül van berendezve, mert nincs kockázat nélkül sok finom élelem, mert vannak ellenségeik, macskák, autók, egyebek…
What’s more, even before this occurred, everything would stink from the mouse droppings, the remaining rotten food would not be eaten, not even by the mice... and then some of the mice would have to move out of the stable, because even Cin couldn’t feed them indefinitely! Then they would have to return again to the hostile outside world, where subsistence was difficult. They would again have the opinion that the world was imperfect, that tasty food was not obtained without risk, because they had enemies - cats, cars and so forth...
Igen, ő Cin most isten az egerek számára, de egyszerűen semmit nem tehet értük. Ha most ezeknek itt jólétet biztosít, csak azt éri el, hogy többen lesznek, ezen nemzedék jólétéért a következők fizetnek: néhány nemzedék múlva ugyanis többen nyomorognak, többen éheznek majd!
Well, Cin was now the god of the mice, but could simply not do anything for them. Because if she were to provide some kind of ‘welfare’ for these mice, then the result would be an increase in their number, and the next generation would have to pay dearly for their current well-being. For in a few generations more of them would have to rough it and go hungry!
S ekkor észrevette, hogy valami bársonyos dolog dörzsölődik a lábához. S bele se gondolva hogy mit tesz, lehajolt, és megsimogatta a macskát. S a vén kandúr, Surr unokája, mély hangon kezdett el dorombolni elégedettségében.
Now she noticed something velvety rubbing her leg. And not thinking about what she was doing, just intuitively bent down and stroked the cat. The old tomcat, Sleek's grandchild, began to purr deeply in content.
Eltelt néhány esztendő, és Cin, aki világhíres lótenyésztővé küzdötte fel magát, s a lóversenyek koronázatlan királynője lett, két kislányával együtt ült alkonyattájt a parkban, s élvezte a nyugalmat, békét és csöndet. S ekkor megszólalt egyik gyermeke:
A few years passed, and Cin - who had become a world-famous horse breeder due to her determined endeavor, and even the uncrowned Queen of the horseraces - sat together with her two daughters in the park at dusk, enjoying the tranquility, peace and silence. Then one of her children spoke:
—Mama, emlékszel még a koldusra, akinek ma délelőtt dobtál egy kis alamizsnát?
“Mummy, do you remember the beggar who you gave some money to this morning?”
—Igen, kedveském. Miért kérded?
“Yes, dear. Why do you ask?”
—Mert iszonyú az a nyomor, ami van itt a világban! Mi aránylag jól élünk, de a legtöbben nem!
“Because the poverty in the world is so horrible! We live pretty well, but others aren’t so lucky...”
—Hát igen, de ugyan mit tehetnénk!
“Well yes, but what can we do though?”
—Azt hiszem, eszembe jutott valami! Nagyon sokat fogok tanulni, hogy rájöjjek, miként lehetek isten!
“I’ve just thought of something! I’m going to learn heaps of stuff, so that I can find out how to become a god!”
—Hogy mi akarsz te lenni?!
“You want to become what?!”
—Isten! Hiszen te mondtad nekem egyszer azt, hogy amit az ember igazán akar, azt előbb-utóbb eléri! Isten leszek, és majd teremtek egy csodálatos világot az embereknek, ahol nincs éhség, nincs nyomor, ahol nincs kemény munka, ahol senkinek semmitől nem kell félni… miért is ne, hiszen aki isten, az mindent megtehet!
“A god! After all, you told me once that if a person really wants something badly enough, they will eventually achieve it! So, I'll be a god, and then I can create a wonderful world for people, where there is no hunger, no poverty, no hard work, where nobody needs to be afraid of anything… why not, since a god can do anything!”

Vége
End