Etruscan really is …

[Nukalurk]

As far as I know the earliest Germanic runes came up in the North and not in the South, which would be more logical, if they came from the South.

Unfortunately, I can't provide resources dealing with this.

[Priscian]

Here are two interesting links:

http://www.ancientscripts.com/etruscan.html

http://www.runewebvitki.com/origins.html

[Nukalurk]

Interesting links, Priscian.

[Priscian]

Thank you for being interested!

The development of the Runes and their perception among its users has a haunting echo to how the haruspices used language (in this case Etruscan).

It would be interesting to hear what Hunef has to say about this!

[Priscian]

Re: Runes and possible Etruscan connections

There is a rune inscription, Stentoften, located in Blekinge landskap, which remains undeciphered(?), since the language is apparently not Scandinavian. The inscription has one of the longest known Futhark inscriptions and it is dated to be from the 7th century.

[Priscian]

Comparison between Old Norse and Etruscan

First of all this is NOT an endeavor to postulate that the languages have a common ancestor, but rather is a comparison, since so little is known about Etruscan morphology.

Similarities are interesting (probably due to coincidence), e.g. nouns in the singular have –s for possessive (genitive) marker, -(s)i for dative; and the plural is formed, for nominative and accusative, by –ar. The demonstratives are: ita, eta, ta. The present tense, for verbs, is marked by –ar.

The alphabet of the Etruscans and Futhark, as previously mentioned, bear remarkable resemblance.

There is a lexical item of interest, e.g. ais (god), aisar (gods).

[nJohn West-Hungary]

LETTERE ETRUSCHE:

http://xoomer.virgilio.it/bellelettere/etruszklevelek1.pdf

http://www.kitalaltkozepkor.hu/ba_orszaga.html


Ó-AV, mint "régi":

AVus: Õs, elõd
AVia: Öreganya
AVus et AVia: Öregszülõk
atAVus: Õs, elõd, szépapa nagyapja (jusson itt eszünkbe az "atAVizmus" szó is
proAVia: Õsanya
proAVus: Õsapa
AViticitas: Õsiség
AVitus: Õsi, Õsrégi, Öröklött
AUtochon: Õslakó
AUtenticum: eredeti irat
AUtumnus: Õsz (az õsz az év avult szaka)


Ó-AV, mint "nagy":

AUgeo: növel
AUctificus: növesztõ

Ó-AV egyéb, magyar értelmû szerepkörben:


AV=Ó:

AVeo: Óhajt
AULa: Ól
AVile: akol (e szó mögött az ÓV szó húzódik meg)

AUC=OK:
AUCtor (1): OKozó
AUCtor (2): nemzetség Õsatyja(!), mint OK
AUCtoritas: kezdeményezés, határozat

Ó-AV j elõhanggal JÓ-JAV (például JAVas=JÓs):


AUspico: madárJÓslat, felAV(!)at
AUgur: JÓspap, madárJÓs
AUguro: JÓsjeleket vizsgál

Tehát keresztül-kasul olyan tökéletes egyezést találtunk, hogy több beszédre nincs szükség. Ugyanis az O-AV mindegyik lehetséges magyar értelmi változatára rábukkantunk a latin nyelvben, és pontosan azonos jelentéssel. Megfordítva, azaz latin-magyar viszonylatban azonban nem mûködik a kapcsolat, mert:


AVas = rancidus
AVul = obsolescit
AVult = tritus
AVar = folia arida (bár ez más módon magyar eredetû)
AVatás = consecratio stb.


http://www.varga.hu/OSKOR_ELO_NYELVE/A_LATIN_NYELV_KINCSESBANYA_FOLAP.htm

[Priscian]

AVas = rancidus
AVul = obsolescit
AVult = tritus
AVar = folia arida (bár ez más módon magyar eredetû)
AVatás = consecratio stb.

Thank you for your post. This is interesting!

[Priscian]

Re: The Etruscan language and the Scandinavians

The Etruscan influence on the Scandinavian languages is minimal other than words transmitted through Latin borrowings, via other languages, (e.g. arena, antenn, fönster, etc.). However, my hypothesis is that the Runic alphabet was derived from Etruscan letters.

The Roman legions with whom the Germanic (Scandinavian) peoples came into contact frequently employed haruspices who were the diviner, i.e. to predict how propitious an undertaking would be. Although Etruscan was no longer a spoken language, however it was used as the ritual language of this specialized class (haruspices). They maintained Etruscan in their sacred texts. The Scandinavians use of letters for divination and their strong association with the metaphysical have strong parallel with the Etruscans.

There is no proof positive that the Scandinavians borrowed their letters (Runes) from the Etruscan, however the close resemblance not only in shape but sound values are too many to be coincidence.

There are also the inscriptions in Blekinge landskap (Stentoften, circa 7th century), Sweden, using Futhark but in a non-Scandinavian language.

[nJohn West-Hungary]

.

"In the Beginning was the Word...."


Timaru-Kast Sándor
Kezdetben vala az ige...
( "In the Beginning was the VERB ..." )

A kelta nyelv (és magyar párhuzamai).

( The Celtic and Hungarian Languages' parallelism )
____________________________________________________________________________
http://www.kitalaltkozepkor.hu/timaru_kezdetben_vala.html
____________________________________________________________________________

A kelta nyelv kerüli a mássalhangzó-torlódást, még „átvett“ (kölcsön-)szavak esetében is:


vels YSGOL (iskola), YSBATA (kórház > ISPOTÁLY), stb.


· Névelő (csak határozott), ugyanaz mint a magyarban: Velsben Y [a] és YR [ar]: Y GWR [a gúr]= A FÉR-fi, FÉR-j és YR YFANC [ar ifank]= AZ IFJÚ, IFJONC. Ugyanez írben A, AN, N’ (manninban Y [a], YN [an]): A CUACH (az ölelés) = A CSÓK és AN OS = AZ ÖZ.


· Névmások:


személyes névmás: ír FUIR-IM (vár-OM), CEANGALANN TÚ (göngyöl-ÖD), BEIR SÉ (el-bír ő); vels MAE E (van Ö), MAEN NHW (van-NAK).


birtokos névmás: ír M-ATHAIR (apá-M), D-ATHAIR (apá-D), A ATHAIR (ap-jA), ATHAIR-NA (apá-N-k); mannini CHASS AYM (láb-AM), CHASS AYD (láb-AD), CHASS E (láb-A).


visszaható névmás: ír FÉIN [hény], mannin HENE (ÖN-) > „SÍNN FÉIN“ („mimagunk”).


mutató névmások: ír SIN, SEO / óír SA, SE = magyar AZ, EZ (> japán SONO ez, az); ír ÚD = magyar AZ A, AZ OTT (> AN TULÁN ÚD THALL az a dűlő A DŰLŐ OTT TÚL).


· Kötőszavak, ragok, képzők:


kötőszó: ír ES, IS, S, óír OS, mannin AS = magyar ÉS, IS, S (> vö. japán SHI és)


kopula (igekötő, amely a névszói-igei állítmány igei része): ír IS (magyar IS > vö. török ISE de, és, is, még) > IS MAITH LIOM TAE (igenis) teát kérek ~ IS MÉLTÓ VELEM TEA [ii]


tagadó mondatokban: NI nem, CHA se, sem / kérdő mondatokban: AN [e’] > AN TÁ van-e


tagadószó: ír NÍ, NEAMH, breton NE, NAM, magyar NE, NEM; ír NÁ ! magyar NE !


ír AIN-, AN-, MI-, mannin NEU-, MEE- igei előrag (magyar NEM- > vö. török MA, ME)


ír, skót CHA se = magyar SE > CHA BHÍ se lesz, CHA BHIODH se lehet, CHA CHUALA se hall, CHAN ANN sem van (nincs), CHAN FHAIGH sem fog / ír NACH (NE- + CHA) = magyar NE-SE SE-NEM > NACH MÓR, NACH BEAG se-nem nagy, se-nem kicsi


ír NIL (NÍ-BHFUIL) [NÍ=NEM +(BH)FUIL=VALA] = magyar NINCS [NEM-IS]


· egyéb kötőszavak:


ír ACH (magyar CSAK) > NÍL AGAM ACH É ez mindenem NINCS NEKEM CSAK Ő


ír ÁMH (magyar ÁM, ÁM-de > vö. török AMA, japán DE MO de, ámde)


ír DÁ ha / DÁ [DE+A] de (magyar DE, HA > vö. török DE de, mégis)


> ír DE BHARR habár (magyar DEBÁR ~ HABÁR > vö. török BARI habár)


ír GO (magyar HOGY) > DEIR SÉ GO BHFUIL DEIFIR AIR mondja, hogy siet


MONDJA, HOGY VALA SIETSÉG REÁ mondja, hogy sietnéke van


ír FARA olyan mint, aféle (magyar FÉLE) [iii]


ír MAR mert, mint, hamár > magyar MER (MERT), MÁR (MINT), ha-MÁR


> MAR ATÁ, MAR A BHÍ éspedig MÁR VAN, MINT (A) VOLT úgy van, amint volt


ír NÍ (magyar MI, AMI, vala-MI) [iv]


· határozó szavak (ragok):


- alanyeset és tárgyeset - az ír nyelvnek nincs tárgyas eset-ragja, a régi magyar nyelv sem ismerhette, egyes mai kifejezések ezt igazolják: széna kaszálni, adó-szedő, szőlő-szedő stb.


- vokatívusz (megszólító eset):


ír A DHUINE UASAIL Ó Felség, A CHAILÍN Ó leány (> török GELIN menyecske)


- birtokos eset ragja


ír AG, NA (magyar -NAK, -NEK) vagy ír –N, -A, -E (magyar -É) mint birtokos utóragok:


SIN AG-AT É tied AZ NEK-ED Ő (AZ NEK-ED-É)


MAITHE NA TÍR-E a vidék, terület (földes)ura MÉLTÓ(ság)A A TÉR-É


CÚ-N kutyá-NAK, CEAN-A szerelem-É, CÉIR-E feketeség-É (> török KARA fekete)


- részeseset ragja - van igekötő funkciója is, akárcsak a magyarban:


ír AR (magyar -ON / -RA, -RE) > AR GHRÁ DÉ (az) Isten szerelmé-RE


ír AG (magyar -NAK, -NEK / -NÁL, -NÉL) > TÁ BEIRT MHAC AIGE van két fia NEKI


- helyhatározó:


ír DO (magyar -BA, -BE / -RA, -RE > török -yA, -yE) > DUL (indul) DO BÚDAIPEIST


ó lásd még: ír ÁIT hely (magyar ITT, OTT) > ír ÚD (magyar az-OTT, am-OTT)


ír UAIDH (magyar ODA-való > vö. török -DA)


ír SA, SAN (magyar –BA(N), -BE(N) > vö. finn -SSA, -SSÄ -ban, -ben)


> GO MALL SAN OICHE későéjjel KÉSŐ-IG ÉJ(szaká)-BAN


ír INNIU (magyar INNEN), ír UAINN (magyar ONNAN)


ír THALL (magyar TÚL) > THALL TOINN tengeren túl


- távolító eset:


ír DÁ, DE, DEN (magyar -TÓL,-TÖL / -BÓL, -BŐL /-RÓL,-RÖL > török -DAN,-TAN)


ír Ó (magyar -I) > családnevekben: Ó NIALL ó Magyar-I, Gyula-I, Károly-I, Miklós-I


- közelítő eset:


ír GO, mannin GYS (magyar -HOZ,-HEZ) ó vels AGOS (magyar KÖZ-el)


> DUL MÉ GO MO MNÁ indul-ok asszony-om-HOZ


- eszközhatározó


ír LE (magyar -VAL, -VEL > török ILE,-LE) > ír MAILLE (magyar MELLÉ, MELLETT)


- határvető


ír GO (magyar -IG) > GO GLÚINE SAN UÍSCE térd-IG víz-BEN


ír NÓ GO (magyar AM-ÚGY, EM-ÍGY) > ír NÓ (magyar ÁM, NOHA)


- időhatározó


ír Ó (magyar Ó-ta) > Ó BREACHAD reggel óta PIRKADAT-ÓTA


ír GO (magyar -IG) > GO AN T’EARRACH tavasz-IG / ír NUIGE (magyar MÍG)


ír HUAIR (magyar -KOR > vö. régi török QUR kor, idő, rang)


- számhatározó: ír CUAIRT (magyar -SZER, -SZOR > vö. török KERE -szer, -szor) [v]





..

[nJohn West-Hungary]

http://users.cwnet.com/millenia/ETRUSCAN%20SOUND%20RULES.htm
http://users.cwnet.com/millenia/The%20Etruscan%20People%20and%20language.htm

[orkhon]

An image from the British Library's Online Gallery
Image of the Turkic Book of Predictions in Runic script


Turkic Book of Predictions in Runic script, AD 930, Cave 17, Dunhuang, ink on paper
Copyright © The British Library Board

ALso almost 50 km of the north of Alma-ata (capital of kazakhstan) they found an ancient Turkic grave, a burried men in golden cloths wich dates back to 5th centure BC, but what the most interesting whas there whas found an table with Orkhon inscriptions on it wich stood in Turkish "Tigin 23'de öldü, halkinin basi sad olsun" means "Tigin or ruler died at his 23rd, condoleces to his folk".

the image of that orkhon inscriptions on that table:


and the golden cloth of that man:



A vieuw how orkhon inscription look alike: