Hogyan születik a kisbaba?

[CoBB]

Az „érdekes”-t kicsit negatívként értettem, előtte kicsit negatívabbat írtam, de átírtam, mert szerintem attól, hogy valami nem tűnik valós magyarázatnak, még el lehet rajta gondolkodni. Ha nincsenek ötletek nincs haladás.

Sajnos ebben az esetben a szerző minden energiája arra ment el, hogy a magyar nyelv felsőbbrendűségét bizonygassa. Ráadásul olyan tulajdonságokat akar kisajátítani, amelyek egyáltalán nem egyediek. Nem az ilyen ötletek kellenek a haladáshoz...

Például itt van ugyanonnan egy másik cikk, amelynek a hangnemével (előíró, elítélő) egyáltalán nem értek egyet, de mégis látok benne érdekes gondolatokat:

http://www.kitalaltkozepkor.hu/vegvari_ ... ondat.html

[gorilla]

Akartam írni, hogy a nevek sorrendje sem csak nálunk van így... Keleten ez elég gyakori.

Szerk: végigolvastam, ez a mellérendelés-alárendelés kérdés tényleg elgondolkodtató. Eddig ez elkerülte a figyelmemet.

[nJohn West-Hungary]

Kedves Cobb !

A felsőbbrendűség nem magyar egyediség, Ha jól belegondolunk, a GERMANIZMUS és SZLÁVIZMUS egésze maga is ebből áll, és az angolszászon kívül gyakorlatilag minden az ő szemszögükből és szűrőjükön keresztül kerül tudományos vizsgálatra.


Ami a SZLÁV nyelvek alapját illeti, nagyonis érdemes lenne megvizsgálni azt a viszonyrendszert, ami a SZLÁV-nyelvűség térhódítása előtti nyelvi űrt betöltötte az európai sztyeppeövezetben. Mint számos kutatás megpendíti, a SZLÁV nyelvűség a Cirill-Metód-féle hitterjesztés alig egy évtized évei alatt jutott domináns helyzetbe, és a SZÓ-BOKOR és GYÖK-elmélet megközelítése oldaláról a JÖVEVÉNYszavak tekintetében éppen fordított a helyzet: a MAGYAR nyelv volt a domináns átadó a SZLÁV nyelvbe (a magyar-szláv nyelv kapcsolatában) , illetve FŐKÉNT a GÖRÖG.

Mint a GENETIKA már jelezte, a sztyeppeövezet népessége meglehetősen homogén volt, jelentős FÖLDMŰVELŐNÉPESSÉGgel nem VEGYÜLT, gyakorlatilag CSAK A KULTÚRA VÁNDOROLT ( valahogy úgy, ahogy ma a COLA és a McDonald's...) így NYELVI környezete is alapvetően RAGOZÓ...Ekként pedig nem csoda az OROSZ nyelv fölépítése.....


A MÚLT idő leépítése összetettebb kérdés. Akár annak a számlájára is lehet írni, hogy a magyar nyelv csupán 1867-től ( ha jól emlékszem) lett hivatalos nyelv, amin az ügyeket lehetett intézni...

http://epa.oszk.hu/00000/00022/00058/01635.htm

másrészt a NYELVÚJÍTÁSNAK.... ezügyben a CSÁNGÓKNÁL kellene jobban körülnézni, ugyanis ők még az 1700-as évekbeli archaikus nyelvet beszélik, a rengeteg román szó ellenére is...

A nyelvi tömörség a ROVÁSírás LIGATÚRás megoldásaival együtt értendő, másrészt azzal a kimutatással, miszerint a magyar nyelv az összesített szótagszámok tekintetében is tömörebb ugyanazon gondolat kifejezésekor, ezért is képes arra, hogy a normál beszédsebessége dobogós legyen, ( egyik tényezője ennek, hogy nem szívleli a mássalhangzótorlódást, ami fölös magánhangzóbetoldást eredményez...)


Nyilván a többi nyelvet sem szórakozásból találták ki, ellenben többféle alapnyelv keveredésének hatása nem mindig válik előnyére....


Ami a HATÁROZOTT NÉVELŐ és a MUTATÓ NÉVMÁS --- A / AZ --- dolgait illeti, itt szerintem a szerző a németben meglévő DER/DIE/DAS-ra gondolhatott.
Másrészről a kutatások mintha azt mondanák, hogy a magyar HATÁROZOTT NÉVELŐ bizony valamikor MUTATÓ NÉVMÁS volt.

Ha volt vagy talán lesz gyereked, még te is beleeshetsz abba a "hibába" ( bár miért lenne hiba??), hogy a gyerekkori egyedüli mutatónévmás az ŐSI "A".... ( AMA ! A-M-AZ ! ez utolsó itt például duplikált mutatás: kvázi PONTOSÍTÁS !)


"Nyuszi szalad a réten. A szalad a réten?"


Bizony ez is belefér a magyar nyelv KÉP-SZER-Ű volta alapján, függetlenül attól, hogy "AKADÉMIKUS SZABÁLY SZERINT TILOS!!"


"Hogy viszont a magyarok, történelmünk során mindenütt igyekeztek mindkét nemet (a körülményektől függően) egyenrangú félként kezelni és tisztelni, míg más, szintén egy nemet használó népekre ez nem egyformán igaz, az valószínűleg valahol azzal is összefügg, hogy nyelvünkben az egységben való gondolkozás többszörösen, hiánytalanul észlelhető, lásd a további két pontot.

Nagyon érdekes kijelentés. De vajon tényleg így van? Szerintem megért volna egy-két hivatkozást is, ha már egyszer minden más hülyeséghez képes volt lábjegyzetet csapni. "


Erre talán átmenetileg legyen elég, hogy a LOVASNÉPEKnél a lányokat ugyanúgy megtanították lovagolni, illetve a nagycsaládban a matriarchátus dominál -- tekintettel arra, hogy a férfiak az állatokkal vándorolnak--- .....


"3.2. TÖMEGES KÉPZŐDMÉNYEK, 3.3. PÁROS SZERVEK?

Itt például egyik utat sem látom jobbnak a másiknál. Mind az egyes, mind a többes számon alapuló rendszer egyformán következetes."


Ezt konkrétan nem vizsgáltam, de a magyar következesebbnek bizonyulhat, hacsak az ANGOL alapjában többesszámot, ami gyakorlatilag EGYESSZÁM ÉRTELMŰ, szeretnéd TÖBBES-ÉRTELMEZÉSBE tenni.....


HAJ ------ HAJAK
LÁB ------- LÁBAK

stb....


Másrészről:

alapvetően többesszámú jellel ellátottak, és alapvetően megszámlálhatatlanok:

HOM-o-K
M-á-K
PI-SZ-o-K
SZ-á-K

stb....

[nJohn West-Hungary]

Az „érdekes”-t kicsit negatívként értettem, előtte kicsit negatívabbat írtam, de átírtam, mert szerintem attól, hogy valami nem tűnik valós magyarázatnak, még el lehet rajta gondolkodni. Ha nincsenek ötletek nincs haladás.
Az hogy negatív melléknévből több van, érdekes dolog. Tényleg nem tudok sok szinonimát a „szép” vagy a „jó” szóra. De azért a „rossz”-ra sem tudok annyival többet, hogy abból következtetni lehessen. Mindenesetre elgondolkodtató.
Kicsit nevettem azon, hogy a magyarban azért lehet tömören beszélni, mert a lovasoknak előnyös volt a gyors kommunikáció. A többi nép nem harcolt?
A két nemű „ő” szerintem sokszor előnyös lenne, nem feltétlenül jobb így.
A páros szervekről pedig nem túl logikus, amit ír. Nem hiszem, hogy azért egyes számban használjuk őket, mert az egyik hiánya fogyatékossághoz vezet... Ezek nem ilyen egyszerűen alakultak ki.
Az sem egyértelmű, hogy mi a fontosabb, a nagy vagy a kicsi például dátumok esetében. Mindkettő mellett vannak érvek.
Ezektől a meglléfogásoktól függetlenül, legalább elgondolkodtam ezeken a dolgokon, ami azért hasznos.
Nem hinném, hogy a magyar annyival jobb, szebb, ügyesebb, kreatívabb, bővebb szókincsű nyelv lenne a többinél. A magyarok magyarul tudnak a legtömörebben, legjobban fogalmazni, s talán emiatt tűnhet úgy, hogy az idegen nyelvek mind rosszabbak, mint a magyar, ami viszont abszurd.

Kedves gorilla !

Még igaz is lehet az, hogy a lovas életmód miatt vált szükségessé tömören beszélni.... Gondoljunk csak a LA GOMERA szigeti lakosok FÜTTY-beszélgetésére.....
Igenis az ÉLETVITEL nagyonis befolyásolja a beszéd fölépítését...


Kinek lenne előnyös a KÉTNEMŰ "Ő" ?

A páros szervekről:

A SZIMMETRIA nagyonis fontos.. Túl a BAL-ság JOBB-ság minőségi és térbeli/oldalisági megkülönböztetésén, ez bizony SZERVES EGY-SÉG-et alkot, ugyanúgy, mint a FELE-ség, OLDAL-BORda......FÉL-lábú, FÉL-szemű, .......


"...Nem hinném, hogy a magyar annyival jobb, szebb, ügyesebb, kreatívabb, bővebb szókincsű nyelv lenne a többinél. A magyarok magyarul tudnak a legtömörebben, legjobban fogalmazni, s talán emiatt tűnhet úgy, hogy az idegen nyelvek mind rosszabbak, mint a magyar, ami viszont abszurd...."

Én sem tartom szerencsésnek a konkrét nyelvi összehasonlítgatásokat, ugyanis alapvetően elhibázott egy RAGOZÓ nyelvűt összehasonlítani akár egy FLEKTÁLÓval, illetve akár a 72 országban hivatalos nyelvként használt, legalább 80 éve a földkerekségen linga-francaként használt ANGOL nyelv szókincsét a magyarral. Ugyanakkor ha mégis megtennénk, akkor akár azt is láthatnánk, hogy egy RAGOZÓ nyelv kis módosítással több szókincset produkálhat, mint az angol, ami új szót új szóra alkot, minden "GYÖK"-elmélet és a mindent átszövő összefüggések figyelembevétele nélkül.....

[nJohn West-Hungary]

Akartam írni, hogy a nevek sorrendje sem csak nálunk van így... Keleten ez elég gyakori.

Szerk: végigolvastam, ez a mellérendelés-alárendelés kérdés tényleg elgondolkodtató. Eddig ez elkerülte a figyelmemet.

Kedves gorilla !

Ez így van ! Ez is mind a RAGOZÓ nyelvűeknél.... ( Ne feledjük: a KÍNAI is ragozó nyelvű volt...)

[CoBB]

A felsőbbrendűség nem magyar egyediség, Ha jól belegondolunk, a GERMANIZMUS és SZLÁVIZMUS egésze maga is ebből áll, és az angolszászon kívül gyakorlatilag minden az ő szemszögükből és szűrőjükön keresztül kerül tudományos vizsgálatra.

Nem vagyok én elfogult, nem kevésbé ítélem el őket sem ugyanezért.

A MÚLT idő leépítése összetettebb kérdés. Akár annak a számlájára is lehet írni, hogy a magyar nyelv csupán 1867-től ( ha jól emlékszem) lett hivatalos nyelv, amin az ügyeket lehetett intézni...

Nem értem az összefüggést. A történelmileg domináns nyelvek sokkal bonyolultabb (vagy inkább sokkal jobban látható) igeidő-rendszerrel rendelkeznek. Meg még mindig él a kérdés: miért jó nekünk a változás?

...a magyar nyelv az összesített szótagszámok tekintetében is tömörebb ugyanazon gondolat kifejezésekor...

Ez egész egyszerűen nem igaz. Számomra elég annyi bizonyíték, hogy az én személyes tapasztalatomnak is ellentmond ez az állítás. Bizonyos gondolatok és gondolati struktúrák kifejezésében hatékony a magyar nyelv. Más esetben más a hatékonyabb (az angol és az orosz is nagyon jól tud tömöríteni, a tonális kelet-ázsiai nyelvekről nem is beszélve). Nem hiszem, hogy ezzel újat mondanék.

Nyilván a többi nyelvet sem szórakozásból találták ki, ellenben többféle alapnyelv keveredésének hatása nem mindig válik előnyére....

Teljesen mindegy. A természetes nyelvek gyakorlati használatban alakulnak ki és át. Pontosan olyan tömörek lesznek, amennyire csak lehet.

Másrészről a kutatások mintha azt mondanák, hogy a magyar HATÁROZOTT NÉVELŐ bizony valamikor MUTATÓ NÉVMÁS volt.

De ma már semmiképp sem az... Érdekességként megemlíteném, hogy az egyébként névelőtlen finnben az élettelen személyes névmást használják időnként olyan értelemben, hogy akár határozott névelőként is felfogható.

Bizony ez is belefér a magyar nyelv KÉP-SZER-Ű volta alapján, függetlenül attól, hogy "AKADÉMIKUS SZABÁLY SZERINT TILOS!!"

Én pedig az Akadémiától függetlenül nem értenék egy ilyen megnyilatkozást. Azt meg végképp nem értem, hogy jön ide a képszerűség.

Erre talán átmenetileg legyen elég, hogy a LOVASNÉPEKnél a lányokat ugyanúgy megtanították lovagolni, illetve a nagycsaládban a matriarchátus dominál -- tekintettel arra, hogy a férfiak az állatokkal vándorolnak--- .....

Azóta nagyon sokat változott a világ.

Ezt konkrétan nem vizsgáltam, de a magyar következesebbnek bizonyulhat, hacsak az ANGOL alapjában többesszámot, ami gyakorlatilag EGYESSZÁM ÉRTELMŰ, szeretnéd TÖBBES-ÉRTELMEZÉSBE tenni.....

Egyes szám értelmű a mi gondolkodásmódunk alapján. De milyen alapon lehet ráerőltetni egyik nyelv logikáját a másikra? Ezt az érvet fordítva is ellőhetnénk, és máris az indogermán nyelvek lennének az okosak...

HOM-o-K
M-á-K
PI-SZ-o-K
SZ-á-K

Ha ez többes szám, akkor bizony következetlenek vagyunk. Miért nincs itt pl. a víz, a rizs vagy a háló?

Kinek lenne előnyös a KÉTNEMŰ "Ő" ?

A legtöbb európai ugyanezt kérdezné az egynemű ővel kapcsolatban.

[gorilla]

Kedves gorilla !

Még igaz is lehet az, hogy a lovas életmód miatt vált szükségessé tömören beszélni.... Gondoljunk csak a LA GOMERA szigeti lakosok FÜTTY-beszélgetésére.....
Igenis az ÉLETVITEL nagyonis befolyásolja a beszéd fölépítését...

Kinek lenne előnyös a KÉTNEMŰ "Ő" ?

A páros szervekről:

A SZIMMETRIA nagyonis fontos.. Túl a BAL-ság JOBB-ság minőségi és térbeli/oldalisági megkülönböztetésén, ez bizony SZERVES EGY-SÉG-et alkot, ugyanúgy, mint a FELE-ség, OLDAL-BORda......FÉL-lábú, FÉL-szemű, .......


Én sem tartom szerencsésnek a konkrét nyelvi összehasonlítgatásokat, ugyanis alapvetően elhibázott egy RAGOZÓ nyelvűt összehasonlítani akár egy FLEKTÁLÓval, illetve akár a 72 országban hivatalos nyelvként használt, legalább 80 éve a földkerekségen linga-francaként használt ANGOL nyelv szókincsét a magyarral. Ugyanakkor ha mégis megtennénk, akkor akár azt is láthatnánk, hogy egy RAGOZÓ nyelv kis módosítással több szókincset produkálhat, mint az angol, ami új szót új szóra alkot, minden "GYÖK"-elmélet és a mindent átszövő összefüggések figyelembevétele nélkül.....

Én csak arra utaltam, hogy nem csak a lovas életmódnak előnyös a tömör beszéd. Igazából nem is tudok olyan életmódot elképzelni, ahol ne lenne fontos a tömörség.
A kétnemű ő sokszor tömöríthetne a magyar nyelven.

[nJohn West-Hungary]

Kedves gorilla !

Még igaz is lehet az, hogy a lovas életmód miatt vált szükségessé tömören beszélni.... Gondoljunk csak a LA GOMERA szigeti lakosok FÜTTY-beszélgetésére.....
Igenis az ÉLETVITEL nagyonis befolyásolja a beszéd fölépítését...

Kinek lenne előnyös a KÉTNEMŰ "Ő" ?

A páros szervekről:

A SZIMMETRIA nagyonis fontos.. Túl a BAL-ság JOBB-ság minőségi és térbeli/oldalisági megkülönböztetésén, ez bizony SZERVES EGY-SÉG-et alkot, ugyanúgy, mint a FELE-ség, OLDAL-BORda......FÉL-lábú, FÉL-szemű, .......


Én sem tartom szerencsésnek a konkrét nyelvi összehasonlítgatásokat, ugyanis alapvetően elhibázott egy RAGOZÓ nyelvűt összehasonlítani akár egy FLEKTÁLÓval, illetve akár a 72 országban hivatalos nyelvként használt, legalább 80 éve a földkerekségen linga-francaként használt ANGOL nyelv szókincsét a magyarral. Ugyanakkor ha mégis megtennénk, akkor akár azt is láthatnánk, hogy egy RAGOZÓ nyelv kis módosítással több szókincset produkálhat, mint az angol, ami új szót új szóra alkot, minden "GYÖK"-elmélet és a mindent átszövő összefüggések figyelembevétele nélkül.....

Én csak arra utaltam, hogy nem csak a lovas életmódnak előnyös a tömör beszéd. Igazából nem is tudok olyan életmódot elképzelni, ahol ne lenne fontos a tömörség.
A kétnemű ő sokszor tömöríthetne a magyar nyelven.

Kedves gorilla !

Nem kétlem, hogy máshol is létrejött a tömör beszéd. ( elég csak a MARATONI hírvivő esetére gondolni....), ugyanakkor azért a LOVASegységek, mint KATONAI megnyilvánulások nyilvánvalóvá teszik a nagyobb távolságot is átjárhatóvá tevő, magasabb frekvenciájú és rövidebb hangok kibocsátását. (Mellesleg éppen a sztyeppei lovasnépeknél jelenik meg előszőr a ZÁSZLÓhasználat, mint megkülönböztető jelzés, illetve a SISAKCSÚCSOK adott formái is ugyanezt a célt szolgálták...)


A magyar kétnemű Ő-re lenne is javaslatom:

Mindkettőt nagybetűvel kellene írni !)


hímnemű: Fő
nőnemű: Nő

Példa:

Mit csinál Nő ? Főt nézi.

Vagyis:

Mit csinál ( anőnemű) ő ?
(a hímnemű) Őt nézi.

Ugyanakkor ez a szituáció viszont önmagában fölöslegessé teszi a nemek közti megosztást, ugyanis ez a beszélgetés olyan két ember között zajlik, akik ALAPBÓL tudják, és IN SITU látják is, A-miről beszélnek....

[nJohn West-Hungary]

Nem vagyok én elfogult, nem kevésbé ítélem el őket sem ugyanezért.

Rendben.

Nem értem az összefüggést. A történelmileg domináns nyelvek sokkal bonyolultabb (vagy inkább sokkal jobban látható) igeidő-rendszerrel rendelkeznek. Meg még mindig él a kérdés: miért jó nekünk a változás?

Mit értesz jelen esetben "történelmileg domináns nyelveken" ?

Ez egész egyszerűen nem igaz. Számomra elég annyi bizonyíték, hogy az én személyes tapasztalatomnak is ellentmond ez az állítás. Bizonyos gondolatok és gondolati struktúrák kifejezésében hatékony a magyar nyelv. Más esetben más a hatékonyabb (az angol és az orosz is nagyon jól tud tömöríteni, a tonális kelet-ázsiai nyelvekről nem is beszélve). Nem hiszem, hogy ezzel újat mondanék.

Erre vonatkozóan vannak vizsgálatok, így pl. a magyar -angol viszonylatban egy általános szöveg a magyarban 75-80 %-os szótagszámmal rendelkezik az angol 100-hoz képest...

Teljesen mindegy. A természetes nyelvek gyakorlati használatban alakulnak ki és át. Pontosan olyan tömörek lesznek, amennyire csak lehet.

Nem egészen mindegy. Javasolnám ezzel kapcsolatban a NEUROLINGVISZTIKA kutatásait átfutni. A ragozó nyelvi megoldások és a flektáló nyelvi megoldások az agyi működésekben nem egészen fedik egymást. Erre vonatkozóan pedig érdemes még megvizsgálni azokat a kutatásokat, amik arra térnek ki, hogy mennyi szerepe és előnye volt az EGYIDEJŰ magyar NYELVEN ( mint RAGOZÓ !!) és az angol vagy német nyelven ( mint flektáló !!) való TUDOMÁNYOS gondolkodásnak
optimális környezet közepette..

De ma már semmiképp sem az... Érdekességként megemlíteném, hogy az egyébként névelőtlen finnben az élettelen személyes névmást használják időnként olyan értelemben, hogy akár határozott névelőként is felfogható.Teljesen mindegy. A természetes nyelvek gyakorlati használatban alakulnak ki és át. Pontosan olyan tömörek lesznek, amennyire csak lehet.
Teljesen mindegy. A természetes nyelvek gyakorlati használatban alakulnak ki és át. Pontosan olyan tömörek lesznek, amennyire csak lehet.

Így jár az a nyelv, amire idejekorán ráül egy domináns indoeurópai nyelv NYUGATRÓL, majd megspékelve KELETRŐL egy szláv....

Bizony ez is belefér a magyar nyelv KÉP-SZER-Ű volta alapján, függetlenül attól, hogy "AKADÉMIKUS SZABÁLY SZERINT TILOS!!"

Én pedig az Akadémiától függetlenül nem értenék egy ilyen megnyilatkozást. Azt meg végképp nem értem, hogy jön ide a képszerűség.

Mert mindennek alapja a KÉP-ES-ség.... A-mi-hez nincs KÉP-ünk, Az-ról FOG-al-munk sem lehet, nem BÍR-juk meg-ŐR-ÍZ-ni.....

Erre talán átmenetileg legyen elég, hogy a LOVASNÉPEKnél a lányokat ugyanúgy megtanították lovagolni, illetve a nagycsaládban a matriarchátus dominál -- tekintettel arra, hogy a férfiak az állatokkal vándorolnak--- .....

Azóta nagyon sokat változott a világ.

Így van, csakhogy minden VALA-mi-ből elindult....

Ezt konkrétan nem vizsgáltam, de a magyar következesebbnek bizonyulhat, hacsak az ANGOL alapjában többesszámot, ami gyakorlatilag EGYESSZÁM ÉRTELMŰ, szeretnéd TÖBBES-ÉRTELMEZÉSBE tenni.....

Egyes szám értelmű a mi gondolkodásmódunk alapján. De milyen alapon lehet ráerőltetni egyik nyelv logikáját a másikra? Ezt az érvet fordítva is ellőhetnénk, és máris az indogermán nyelvek lennének az okosak...

Én aztán nem erőltetem.. Elvégre nem én akarom akár az angol nyelvben a NEMEKET megszüntetni....
Ha rákeresel az angol nyelvészetben, ráakadhatsz az elképzelésekre.... És nem csak az emancipáció okán óhajtják ezt....

HOM-o-K
M-á-K
PI-SZ-o-K
SZ-á-K

Ha ez többes szám, akkor bizony következetlenek vagyunk. Miért nincs itt pl. a víz, a rizs vagy a háló?

Jó kérdés.

Merthogy FOLYADÉKOT kapásból nem többesszámozunk alapértelmezésben, csak akkor, ha "VIZEK JÖNNEK RÓLUNK".....stb...

A többit még kutatjuk....

Kinek lenne előnyös a KÉTNEMŰ "Ő" ?

A legtöbb európai ugyanezt kérdezné az egynemű ővel kapcsolatban.

Lásd a fentebbi angol elképzeléseket az EGYNEMŰSÍTŐ "Ő"-vel kapcsolatban...

mint ahogy ( ha jól tudom) az E.SZ. 3. személyben is gyakorlatilag elhagyják az igevégzős "S"-t...

[CoBB]

Mit értesz jelen esetben "történelmileg domináns nyelveken" ?

Pl. angol, francia, spanyol, esetleg a német. Leginkább a gyarmatosító nemzetek nyelvei.

Erre vonatkozóan vannak vizsgálatok, így pl. a magyar -angol viszonylatban egy általános szöveg a magyarban 75-80 %-os szótagszámmal rendelkezik az angol 100-hoz képest...

Na igen, az már önmagában is érdekes kérdés, hogy az angolban mit tekintünk szótagnak. Arra pedig külön kíváncsi lennék, hogy a fordító személye mennyiben befolyásolja ezt az értéket.

Erre vonatkozóan pedig érdemes még megvizsgálni azokat a kutatásokat, amik arra térnek ki, hogy mennyi szerepe és előnye volt az EGYIDEJŰ magyar NYELVEN ( mint RAGOZÓ !!) és az angol vagy német nyelven ( mint flektáló !!) való TUDOMÁNYOS gondolkodásnak optimális környezet közepette..

Ez nem kérdés. Egészen biztosan jót tesz, ha az ember több, egymástól minél távolabbi nyelven fogalmaz meg egy problémát.

Így jár az a nyelv, amire idejekorán ráül egy domináns indoeurópai nyelv NYUGATRÓL, majd megspékelve KELETRŐL egy szláv....

Mire gondolsz?

Mert mindennek alapja a KÉP-ES-ség.... A-mi-hez nincs KÉP-ünk, Az-ról FOG-al-munk sem lehet, nem BÍR-juk meg-ŐR-ÍZ-ni.....

Ne haragudj, de még mindig nem értem, hogy ennek mi köze a nyuszis példához.

Ha rákeresel az angol nyelvészetben, ráakadhatsz az elképzelésekre.... És nem csak az emancipáció okán óhajtják ezt....

Manapság már az előíró nyelvészet erősen elavultnak tűnik. Mellesleg az angolban van a való életben működő megoldás a problémára: they.

mint ahogy ( ha jól tudom) az E.SZ. 3. személyben is gyakorlatilag elhagyják az igevégzős "S"-t...

Nyelvjárástól függ, és egyelőre semmi jele, hogy az irodalmi nyelvet is érintené ez a változás.

Ugyanakkor ez a szituáció viszont önmagában fölöslegessé teszi a nemek közti megosztást, ugyanis ez a beszélgetés olyan két ember között zajlik, akik ALAPBÓL tudják, és IN SITU látják is, A-miről beszélnek....

Nem feltétlenül beszélünk olyasmiről, ami az orrunk előtt történik. Egyébként tény, hogy ez az igény legfeljebb fordításkor merül fel, mert természetes beszédben egyáltalán nem hiányzik a megkülönböztetés. Nekem biztos nem. De ártani sem ártana, ha lenne mint plusz lehetőség.

[gorilla]

Igen főleg fordításoknál lenne könnyebbség a kétnemű ő. De ne felejtsük el, hogy ez az ő legtöbbször meg se jelenik a mondatban.

Pl. Mit csinál? Nézi.
nem pedig: Mit csinál ő? Ő nézi őt.

Vagy konkrét esetben akár tudat alatt egyértelműsítünk. Ha ismerjük őket, akkor a nevüket mondjuk, ha nem, akkor pedig jöhet a „az a nő” „az a srác” vagy az ujjal mutogatás stb. Tehát élő nyelvben ez nem gond, csak főleg a fordításoknál.

Amúgy miért olyan fontos, hogy nagybetűvel írjuk a „Fő”-t meg a „Nő”-t? Szerintem nagyon jó így a magyar nyelv, hogy csak ott nagybetűz, ahol muszáj. Például kifejezetten nem szeretem amikor a „Te” meg a „Neked” nagybetűvel van írva. Az „Ön” csak-csak, végülis, ha valaki úgy érzi, hogy ezzel tudja kifejezni a tiszteletét és nem a szöveg tartalmával és hangnemével, akkor tegye. De ez nem is ide tartozik már.

[nJohn West-Hungary]

Igen főleg fordításoknál lenne könnyebbség a kétnemű ő. De ne felejtsük el, hogy ez az ő legtöbbször meg se jelenik a mondatban.

Pl. Mit csinál? Nézi.
nem pedig: Mit csinál ő? Ő nézi őt.

Vagy konkrét esetben akár tudat alatt egyértelműsítünk. Ha ismerjük őket, akkor a nevüket mondjuk, ha nem, akkor pedig jöhet a „az a nő” „az a srác” vagy az ujjal mutogatás stb. Tehát élő nyelvben ez nem gond, csak főleg a fordításoknál.

Amúgy miért olyan fontos, hogy nagybetűvel írjuk a „Fő”-t meg a „Nő”-t? Szerintem nagyon jó így a magyar nyelv, hogy csak ott nagybetűz, ahol muszáj. Például kifejezetten nem szeretem amikor a „Te” meg a „Neked” nagybetűvel van írva. Az „Ön” csak-csak, végülis, ha valaki úgy érzi, hogy ezzel tudja kifejezni a tiszteletét és nem a szöveg tartalmával és hangnemével, akkor tegye. De ez nem is ide tartozik már.

Van benne valami.

Csak azért gondoltam nagybetűvel, mivel mindkét szónak van már egy alapjelentése:

FŐ - az első, kiemelkedő értelmezéssel
NŐ - maga a nőnemű egyed

[vmbentley]

What's the difference between rag, képző, and toldalék?

[CoBB]

Képző creates a new dictionary entry, which is often of a different part of speech. E. g. lép (to step, verb) -> lépés (step, noun). It belongs to the stem! A stem that cannot be decomposed any more is called a base word, i. e. alapszó.

Rag is at the very end of the word if there is one at all, and it doesn't really affect its meaning, rather marks its relation with other elements in the sentence. These are the case endings for nominals (nouns, adjectives, numbers, pronouns), i. e. they mostly correspond to English prepositions, and in the case of verbs they mark person-number-definiteness.

There is actually a third kind of suffix called jel, which comes between the two. In the case of nominals this marks plurality, possessor and possession, while for verbs it denotes past tense or imperative mood (the two exclude each other).

Toldalék is what comes after the stem, i. e. the jel (of which can be several) and the rag (at most one per word).

[vmbentley]

So in the sentence, menjünk a szomszédainkhoz (or is it szomszédeinkhez?), the rag is -eink, and the -hoz is the jel, and they are both toldalék's? Or is it the other way around? I'm so confused (zavart or összeszavart or zavartott?)

[CoBB]

Menjünk a szomszédainkhoz - kötőhang (link vowel), jel (or jelek), rag

I'm confused. - Össze vagyok zavarodva.

'Zavart' means 'perplexed' in a way that you're not fully in possession of your mental capabilities.

[vmbentley]

Can you translate this (probably well-known) poem? I know it is a play on words, and a satire of the Hungarian language, but I don't understand a lot of things (like kérdé and jő and tüzelő nyír.

Kezdjük tán a "jó" szóval, tárgy esetben "jót",
ámde "tó"-ból "tavat" lesz, nem pediglen "tót".
Egyes számban "kő" a kő, többes számban "kövek",
nőnek "nők" a többese, helytelen a "növek".
Többesben a tő nem "tők", szabatosan "tövek",
amint hogy a cső nem "csők", magyar földön "csövek".
Anyós kérdé: van két vőm, ezek talán "vövek"?
Azt se' tudom, mi a "cö"? Egyes számú cövek?
Csók - ha adják - százával jő, ez benne a jó;
hogyha netán egy puszit kapsz, annak neve "csó"?

Bablevesed lehet sós, némely vinkó savas,
nem lehet az utca hós, magyarul csak havas.

Miskolcon ám Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden;
amíg mindezt megtanulod, beleőszülsz, idegen.

Agysebész, ki agyat műt otthon ír egy művet.
Tűt használ a műtéthez, nem pediglen tűvet.
Munka után füvet nyír, véletlen se fűvet.


Vágy fűti a műtősnőt. A műtőt a fűtő.
Nyáron nyír a tüzelő, télen nyárral fűt ő.

Több szélhámost lefüleltek, erre sokan felfüleltek,
kik a népet felültették... mindnyájukat leültették.

Foglár fogán fog-lyuk van, nosza, tömni fogjuk!
Eközben a fogházból megszökhet a foglyuk.
Elröppenhet foglyuk is, hacsak meg nem fogjuk.

Főmérnöknek fáj a feje - vagy talán a fője?
Öt perc múlva jő a neje, s elájul a nője.

Százados a bakák iránt szeretetet tettetett,
reggelenként kávéjukba rút szereket tetetett.

Helyes-kedves helység Bonyhád, hol a konyhád helyiség.
Nemekből vagy igenekből született a nemiség?

Mekkában egy kába ürge Kába Kőbe lövet,
országának nevében a követ követ követ.

Morcos úr a hivatalnok, beszél hideg 's ridegen,
néha játszik nem sajátján, csak idegen idegen.

Szeginé a terítőjét, szavát részeg Szegi szegi,
asszonyának előbb kedvét, majd pedig a nyakát szegi.

Elvált asszony nyögve nyeli a keserű pirulát:
mit válasszon? A Fiatot, fiát vagy a fiúját?

Ingyen strandra lányok mentek, előítélettől mentek,
estefelé arra mentek, én már fuldoklókat mentek.

Eldöntöttem: megnősülök. Fogadok két feleséget.
Megtanultam: két fél alkot és garantál egészséget.

Harminc nyarat megértem,
mint a dinnye megértem,
anyósomat megértem...
én a pénzem megértem.

Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza pertján mentem:
díszmagyarom vízbe esett,
díszes mentém menten mentem.

Szövőgyárban kelmét szőnek: fent is lent meg lent is lent.
Kikent kifent késköszörűs lent is fent meg fent is fent.
Ha a kocka újfent fordul fent a lent és lent is fent.

Hajmáskéren pultok körül körözött egy körözött,
hajma lapult kosarában meg egy tasak kőrözött.

Fölvágós a középhátvéd, három csatárt fölvágott,
hát belőle vajon mi lesz: fasírt-é vagy fölvágott?

Díjbirkózó győzött tussal,
nevét írják vörös tussal,
lezuhanyzott meleg tussal,
prímás várja forró tussal.

Határidőt szabott Áron: árat venne szabott áron.
Átvág Áron hat határon, kitartásod meghat, Áron.

Felment, fölment, tejfel, tejföl; ne is folytasd, barátom:
első lett az ángyom lánya a fölemás korláton.

Földmérő küzd öllel, árral;
árhivatal szökő árral,
ármentő a szökőárral,
suszter inas bökőárral.

Magyarország olyan ország hol a nemes nemtelen,
lábasodnak nincsen lába, aki szemes: szemtelen.
A csinos néha csintalan, szarvatlan a szarvas,
magos lehet magtalan, s farkatlan a farkas.
Daru száll a darujára, s lesz a darus darvas.
Rágcsáló a mérget eszi, engem esz a méreg.
Gerinces, vagy rovar netán a toportyánféreg?


Egyesben a vakondokok "vakond" avagy "vakondok".
Hasonlóképp helyes lesz a "kanon" meg a "kanonok"?

Nemileg vagy némileg? - gyakori a gikszer.
"Kedves ege-segedre" - köszönt a svéd mixer.
Arab diák magolja: tevéd, tévéd, téved;
merjél mérni mértékkel, mertek, merték, mértek.

Pisti így szól: kimosta anyukám a kádat!
Viszonzásul kimossa anyukád a kámat?
Óvodások ragoznak: enyém, enyéd, enyé;
nem tudják, hogy helyesen: tiém, tiéd, tié.

A magyar nyelv - azt hiszem, meggyőztelek Barátom -
külön-leges-legszebb nyelv kerek e nagy világon!

[CoBB]

Translate?! I guess I'd rather need to explain each line in detail. Okay, I'll give it a try, but it will take some time.

Lefordítani?! Szerintem mindegyik sort részletesen el kellene magyaráznom. Jó, megpróbálom, de bele fog telni egy kis időbe.

[vmbentley]

Kösz. Nagyon hálás lennék. Akkor megpróbálom eszembe vésni.

[vmbentley]

Ne haragudj. Tudom, hogy elfoglalt vagy az utolsó kérdésemmel, de meg tudnád (tudod-e?) indokolni a lévő és levő szavak külömbségét?

Sorry, I know you're busy with my last question, but could you explain to me the difference between lévő and levő?