Saim's blog 2014-2016

[vijayjohn]

Thanks!

Do you know the blog Revolutionary Arab Rap? This one has a couple of translated Levantine songs.

The Arabic Student has a bunch of songs like that, including one Jordanian Bedouin song.

[Saim]

The Arabic Student has a bunch of songs like that, including one Jordanian Bedouin song.

Another good resource to bookmark, thanks.

Hogy működik egy ilyen nyári iskola? Olyanok mint az átlagos iskolák, csak, hogy minden magyarul lesz vagy csak egy ilyen tábor dolog, ahol egész nap szórakoztok és közben magyarul is tanultok?

Úgy működik, hogy mindennap (hétfőtől péntekig) számos óra magyar tanulás van. A Pécsi tanfolyamon például 6 óra van mindennap. A tanárok csak magyarul beszélnek ezekben az órákban. Más szavakkal, a nyári iskola fő része egy intenzív magyar tanfolyam.

Azután kirandulások, előadások és űzemrészek (tánc, konyha... ez az iskolától függ) vannak. Ezek a tevékenységek magyarul vagy angolul lehetnek, de azt remélem, hogy minden magyarul lesz. A Pécsi Tudományegyetem nyári tanfolyama weboldalán írott, hogy: "The activities inside and outside the classroom will ensure that you can take advantage of the manifold opportunities offered by a native-speaking environment." Sajnos nem találtam meg ezt a weboldalot a magyar nyelvben.

A tanórák és a tevékenységek kívül, van is a kérdés, melyik nyelvben beszélnek a tanfolyam résztvevei (tanítványai? hallgatoi?) társadalmi helyzetekben. Ez függ a hallgatól. Az alacsonyabb szinteken (A1, A2) a hallgatók több angolul beszélnek, és a magasabb szinteken mindig használják a magyar nyelvet, még az orák után. Van viszont mindig sok kivétel. Ez attól függ, milyen erős a hallgató motivációja.

Legalább én nem fogok beszélni angolul.

Remélem, hogy ez érthető volt.

[Levike]

Úgy működik, hogy...

Vagány! És addig hol fogsz lakni? Az egyetem bentlakásában?
És ez szószerint Pécsen lesz vagy valahol mellette a város szélén?

de azt remélem, hogy minden magyarul lesz.

"Remélem", ez a kulcsszó.

A tanórákon és a tevékenységeken kívül, van is a kérdés, melyik nyelvben beszélnek a tanfolyam résztvevői (vagy tanítványai vagy hallgatói) társadalmi helyzetekben. Ez függ a hallgatótól. Az alacsonyabb szinteken (A1, A2) a hallgatók többet angolul beszélnek, és a magasabb szinteken mindig használják a magyar nyelvet, még az orák után. Van viszont mindig sok kivétel. Ez attól függ, milyen erős a hallgató motivációja.

X-on kívül - except X / outside of X

hallgató + tól = hallgatótól (De itt gondolom, hogy csak nem voltál eléggé figyelmes, nem más)

Legalább én nem fogok beszélni angolul.

Gondolom, hogy te leszel a nyelvtannáci akkor.

Remélem, hogy ez érthető volt.

Több mint érthető! Én le vagyok nyűgözve, hogy milyen jól tudsz fogalmazni.

És a legjobb hír, amit mondhatok, az hogy az amit leírtál egészen természetesnek hangzik, nem erőltetett.

Tudom, itt az Unilangon volt valamelyik felhasználó (talán Spanyolországból), aki járt oroszórákra és annyira jól tanult, hogy mindenkinek túlbuzgónak tűnt. Én is már attól félek csak, hogy te is ilyen helyzetbe kerülsz, hogy te leszel a leglelkesebb, vagyis, hogy a többiek nem fogják annyira komolyan venni.

PS: Antea volt az az unilangos. Elfelejtettem a nevét, de mégis tudtam, hogy neki volt a Pikachus profilképe.

[Saim]

Nagyon örülök, hogy mindent értettél. Ez jó, hogy az üzenetem nem hangzott olyan erőltetettnek. Valóban féltem, hogy semmit sem fogsz érteni.

Foglalhatom saját szállást, de a legolcsóbb és legegyszerűbb opció az egyetemi kollégiumban lakni. Vidám hangulat is lesz, mert a legtöbb hallgató a kollégiumban fog lakni. A kollégium Pécsen van.

Emlékszem Antea anekdotáját, és voltak hasonló tapasztalaim, de szerintem a nyári iskolának különböző hangulatja van. Két év előtt a "nyelvtannáci" voltam a Wrocław-i lengyel tanfolyamon, de összebarátkoztam sok emberrel, és sokkal még kontaktban vagyok. Senkinek nem zavart, hogy szintet valásztam vagy, hogy nem akartam angolul beszélni. A nyári iskola nagyon intenzív és társadalmi tapasztalat, nem működik mint a szokásos tanfolyamok.

[Saim]

May-June progress

[flag=]hu[/flag]
Finish MagyarOK A2+ (206/206)
Finish Assimil: le Hongrois sans peine (40/85)
Memorise vocabulary from Garfield 19. különszám part 1 (8/12)
Memorise vocabulary from Garfield 19. különszám part 2 (0/12)

[flag=]eu[/flag]
Finish ikasten A1 and A2 (2/35)
Translate three Esne Beltza songs (0/3)

[flag=]ar[/flag]
Just read (thinking about getting into LingQ for this) and follow the textbook from class

[Kenny]

Csak néhány megjegyzés + kiegészítés + javítás, de szólj Saim, ha fogjam be a számat inkább . Amúgy nagyon jól megy már, úgy látom! Ha valami nem tiszta, kérdezz!

Vagány! És addig hol fogsz lakni? Az egyetem bentlakásában?

Ez Erdély-Mo. különbség lehet, nem hívnék kolit (szerk. - koli=kollégium köznyelvben) bentlakásnak (már tekintettel arra is, hogy bentlakás = bent lakás, valamiben lakás). Kizárólag a "bentlakásos iskola" szóösszetételben használnám (boarding school).

A tanórákon és a tevékenységeken kívül, van az a kérdés is/annak a kérdése is(1), melyik nyelven(2) beszélnek a tanfolyam résztvevői (vagy tanítványai vagy hallgatói)(3) társadalmi helyzetekben. Ez függ a hallgatótól(4). Az alacsonyabb szinteken (A1, A2) a hallgatók többet beszélnek angolul(5), és a magasabb szinteken mindig használják a magyar nyelvet, még az órák után is(6). Van viszont mindig sok kivétel. Ez attól függ, milyen erős a hallgató motivációja.

(1) A van is a kérdés a "van"-ra (there is the question) helyezné a hangsúlyt, plusz nekem kicsit aggramatikálisnak tűnik így illetve az nélkül. Az is itt a tagmondat végére kell, hogy kerüljön.

Kicsit nehezemre esik olyan mondatot találni, ahol alapértelmezésben a van után lenne az is közvetlenül, de azért megpróbálok.

Pl.:
- Magasról tesz a biztonságra. (He/she doesn't give a damn about safety.)
- Van is három seb az arcán!

Ebből azt a következtetést vonom le intuitíve, hogy ige (vagy legalábbis a lenni ragozott alakja) után csak akkor tenném azt, hogy "is", ha hangsúlyt akarok neki adni/kiemelni az utána lévőt egy hasonló kérdésre adott válaszban. Na mindegy, ne bonyolítsuk túl.

(2) Különböző nyelveken beszél az ember. Bár esetenként a sima tárgyeset is megteszi, de jobb inkább az "-en"-es megoldásnál maradni (mindenesetre soha nem -ban/-ben). Pl. Három nyelvet/nyelven beszél. Ha konkrét megnyilvánulásról beszélünk, akkor csak a nyelven ill. konkrét nyelv említésénél -ul/-ül használható: órán csak angolul, kínaiul, oroszul, franciául, magyarul, németül beszél. A barátaimmal több nyelven is kommunikálunk. Több nyelven beszélgettünk.

(3) Résztvevő - participant; ezt nyilván tudod mondjuk.
Tanítvány - tanítványa csak tanárnak és Jézusnak van; tehát órának pl. nincsen. Ennek a tanárnak három tanítványa van. Jézusnak 12 tanítványa volt (disciples). Ha azt mondod, "tanítvány", a hallgatóságod rögtön odagondolja mellé, hogy valakinek a tanítványa.

Diák - Ez lehet általános iskolától egyetemig bárki. Nyelvtanfolyamnál is lehet, pl. valószínűleg egy nyelviskolai nyelvtanár a diákjairól fog beszélni. Viszont ha én valamilyen nyelvtanfolyamra járnék, akkor a többi diákot csoporttársnak hívnám.

Hallgató - Felsőoktatásban részt vevő. Kicsit hivatalosabb hangzású, mint a diák (amelyet - ahogy azt írtam - szintén lehet egyetemistákra használni).

Egyetemista - Egyetemre járó hallgató. Számomra ebben benne van az is, hogy valószínűleg fiatal, tehát annak a korosztálynak a része, amely többségében egyetemre jár. Amikor anyukám visszament megcsinálni még egy diplomát 40+ évesen, nem hívtam volna egyetemistának. Szóval a jelentés kb. "fiatal egyetemi hallgató".

Főiskolás - Ugyanaz, mint az egyetemista, csak főiskolával. Nem tudom, a főiskola - egyetem különbségről beszéltetek-e. Lényegében az egyetemnek nagyobb a presztízse, több a képzés, és hagyományosan megkülönböztettek egyetemi és főiskolai diplomát, ez ma már nem így van.

(4) Ez függ a hallgatótól. - Itt arra számítanék, hogy jön utána még valami. (Ez függ a hallgatótól és a tanároktól is. vagy pl. "Ez függ a hallgatótól is."). Szóban még akkor működne önmagában, ha megnyomnád az "ezt": Ez függ a hallgatótól. - THIS is what depends on the student/what varies from one student to the next.)
Inkább azt írtam volna, hogy "ez a hallgatótól függ"/"ez a hallgatón múlik".

(5) A hallgatók többet beszélnek angolul. Fordítva valamiért nem jó. Kicsit random, de ez van. Hogyha az angolt szeretnéd hangsúlyossá tenni, akkor azt kellene mondani, hogy "a hallgatók angolul beszélnek többet (és nem magyarul, oroszul, németül)".

(6) Még az órák után is. - Az is-t itt muszáj kirakni, ha azt szeretnéd mondani, hogy "even" ebben a kontextusban. Még ... is.

Még én is tudom, milyen hülye.
Azt még ő sem döntötte el.

A "még az órák után"-nak más a jelentése, és ebbe a mondatba nem passzol bele. Pl. "Peti még az órák után mondta, hogy ő is szeretne jönni." Itt a "még" kicsit hangsúlyosabbá teszi, hogy mikor is mondta, amit mondott.

Legalább én nem fogok beszélni angolul.

(inkább: angolul beszélni)
Ez kb. azt jelenti, hogy "at least I (implied: thankfully) won't speak English". Persze ennek is van értelme.
Lehet, hogy inkább arra gondoltál, hogy: "Legalábbis én nem fogok angolul beszélni." De lehet, hogy nem. Legalábbis vs. legalább kb. mint francia du moins vs. au moins.

Pl. legalábbis ő ezt mondta nekem - at least that's what he told me (but who knows what the truth is) vs. legalább ő ezt mondta nekem - at least he told me that (though no one else did)

Remélem, hogy ez érthető volt.

Itt az "ez" felesleges. Remélem, érthető volt.

Nagyon örülök, hogy mindent értettél. Ez jó(1), hogy az üzenetem nem hangzott olyan erőltetettnek. Valóban féltem, hogy semmit sem fogsz érteni.

Foglalhatok(2) saját szállást, de a legolcsóbb és legegyszerűbb opció az egyetemi kollégiumban lakni. Vidám lesz a hangulat is(3), mert a legtöbb hallgató a kollégiumban fog lakni. A kollégium Pécsen van.

Emlékszem Antea anekdotájára, és voltak hasonló tapasztalaim, de szerintem a nyári iskolának más (4) hangulata van(5). Két évvel ezelőtt én voltam a(6) "nyelvtannáci" a Wrocław-i lengyel tanfolyamon, de összebarátkoztam sok emberrel, és sokkal(7) még kontaktban(8) vagyok. Senkit nem zavart, hogy szintet valásztam változtattam(?)/választottam(?)(9) vagy, hogy nem akartam angolul beszélni. A nyári iskola nagyon intenzív és társadalmi(10) tapasztalat, nem úgy (11) működik mint a szokásos tanfolyamok.

(1) Az "ez"-eket általában el lehet hagyni. Ha kirakod, az hangsúlyt ad a dolognak, és pl. ebben a mondatban is furán hangzik. A magyar ilyen tekintetben is "pro-drop". Ezen felül ha utána tagmondat jön, mint a te mondatodban, akkor nyomatékosítás esetén inkább "az"-t használnék. (Az jó, hogy... - De mondom, inkább csak "Jó, hogy...")

(2) Foglalhatok saját szállást, mert nem határozott. Akkor lenne "m" a végén, ha a saját előtt határozott névelő lenne, de az ebben a mondatban nem lehet a jelentés okán. De pl. én foglaltam le a saját szállásom (itt már "m" a végződés, mivel ott a határozott névelő ill. a személyes névmás is, nyomatékosítás céljából).

(3) "Vidám hangulat is lesz." - Alapvetően jó ez a mondat, de megint csak a hangsúly kicsit máshova esik. Mintha a "hangulat" valami többi dolog között elvesző tényező lenne.

(4) A "különböző" melléknevet csak több főnév esetén lehet használni. Pl. különböző emberek. Ha állítmányi szerepben van, inkább az igét használnám: ez a két tárgy különbözik (de itt is látod, hogy meg van említve az összehasonlítás alapját képző mindkettő dolog). Ha nem említed az összehasonlítás részét képző összes dolgot, akkor "más". Meg amúgy is többségében jobban jársz, ha a "más"-t használod.

Más a hangulat. Az ő főztjének más az íze.
Ez a kutya más, mint a többi.

(5) "más hangulata van" - Ez teljesen helyes, de talán még egy fokkal jobb lenne az, hogy "más a hangulata" ("a" határozott névelővel és "van" nélkül) Lásd pl. "szebb a kutyája" vagy "okosabbak a gyerekei" inkább, mint "szebb kutyája van", "okosabb gyerekei vannak".

(6) Két év előtt. - Ez nem igazán grammatikális. Ha a múlthoz viszonyítasz, akkor "két évvel korábban" (two years earlier) lenne. Ha a jelenhez, "két éve" "két évvel ezelőtt" (two years ago/back).

Nyelvtannáci voltam. - Itt két lehetőséged van:
Nyelvtannáci voltam a Wrocław-i lengyel tanfolyamon. - I was a grammar nazi at...
vagy
Én voltam a nyelvtannáci a.... - I was the grammar nazi at... Ilyenkor kötelező jelleggel ki kell tenned a névmást (én) és az ige is kikerül a mondat elejére.

(7) Sokkal még kontakban vagyok. - Itt is két lehetőség van, bár ez a nyelvtani helyesség határán van, mindenesetre inkább az alábbiak közül válassz:

Sokkal közülük még kontaktban vagyok. - "with a lot of them"
Sokakkal még kontakban vagyok. - Sokakkal = with many, when referring to people.

(8) A "kontaktban vagyok" teljesen oké, de köznyelvi - nem tudom, ez mennyire volt tudatos. Kicsit "sztenderdebb" megoldás az lenne, hogy "sokakkal tartom a kapcsolatot" (I keep in touch with many) "tartom még velük a kapcsolatot" (still keep in touch with them).

(9) Itt nem vagyok benne biztos, hogy mit szerettél volna mondani. Választottál - chose vagy változtattál - changed?

(10) intenzív és társadalmi tapasztalat - ezzel két bajom van;
a) furcsa a mellérendelés - az intenzív egy szubjektív minőséget ír le, a "társadalmi tapasztalat" így a dolog neve lenne általában
b) nem hallottam még azt a szókapcsolatot, hogy társadalmi tapasztalat; talán szociális/társasági élmény? Ebben nem vagyok biztos.

(11) Itt az "úgy" muszáj, hogy benne legyen (l. angol "the way"). Lásd még példaként: Úgy csináld, ahogy mondom. - Do it the way I tell you to.
Úgy segít neki, hogy minden nap elmegy helyette a boltba. - The way he/she helps him/her is by going to the store for her every day.

Szólj, ha ne javítsak ennyire részletekbe menően! Meg ha nem értettél valamit.

Egyébként ha jössz Mo.-ra, összefuthatnánk megint. Ha Pesten jársz, akár aludhatsz is nálunk (szeptember óta fent lakom).

[Levike]

Ez Erdély-Mo. különbség lehet, nem hívnék kolit (szerk. - koli=kollégium köznyelvben) bentlakásnak (már tekintettel arra is, hogy bentlakás = bent lakás, valamiben lakás). Kizárólag a "bentlakásos iskola" szóösszetételben használnám (boarding school).

Hmm, érdekes, kösz. Én mindig úgy tudtam, (vagy legalább itt Kolozsváron mindenki úgy mondta) hogy:

bentlakás = az, ahol az egyetemista lakik és maga az egyetemhez tartozik
kintlakás = az, ahol az egyetemista lakik és NEM egyetemi épület

[Saim]

Köszönöm. Gondolom, hogy mindent értettem.

(9) Itt nem vagyok benne biztos, hogy mit szerettél volna mondani. Választottál - chose vagy változtattál - changed?

Túl sok ismételtem, amit már megtanultam Kataloniában, azért változtattam a szintot.

akkor a többi diákot csoporttársnak hívnám.

És ha nem vagyunk ugyanaz a csoportban/szinten? Mondjuk, hogy egy fickó a C1 szinten van, én pedig a B1 szinten. Csoporttársok vagyunk is, vagy csak résztvevő/diák mondhatom?

[Saim]

May-June progress/goals

finished in progress where I should be

[flag=]hu[/flag]
Finish MagyarOK A2+ (206/206)
Finish Assimil: le Hongrois sans peine (46/85) 44
Memorise vocabulary from Garfield 19. különszám part 1 (8/12)
Memorise vocabulary from Garfield 19. különszám part 2 (0/12)

[flag=]eu[/flag]
Finish ikasten A1 and A2 (7/35) 8
Translate three Esne Beltza songs (0/3)

[flag=]ar[/flag]
Just read (thinking about getting into LingQ for this) and follow the textbook from class

[Kenny]

Köszönöm. Azt hiszem, mindent (meg)értettem. (1)

(9) Itt nem vagyok benne biztos, hogy mit szerettél volna mondani. Választottál - chose vagy változtattál - changed?

Túl sokat(2) ismételtem, amit már megtanultam Katalóniában, azért változtattam(3) a szintet.(4)

akkor a többi diákot csoporttársnak hívnám.

És ha nem ugyanabban (5) a csoportban/szinten vagyunk(6)? Mondjuk, hogy(7) egy fickó(8) a C1-es(9) szinten van, én pedig a B1-es szinten. Csoporttársak(10) is vagyunk, vagy csak résztvevőnek/diáknak hívhatom?(11)

(1) Gondolom, hogy = Ez kb. inkább I guess/presume, ebben a mondatban nem működne. Példa: Gondolom, ezt már tudtad. Gondolom, nem esett túlságosan nehezedre.
Az értettem helyes, de talán inkább megértettemet mondanék. (befejezett vs. folyamatos)

(2) Tárgyrag!

(3) Itt inkább azt mondanám, "váltottam" (switched).
Mindenesetre névelőt egyik esetben sem raknék elé.

(4) Szint magas hangrendű, e lesz a rag előtt.

(5) az ugyanaz is megkapja ugyanazt a ragot (:-)) mint az utána következő főnév

(6) "És ha nem vagyunk ugyabban a csoportban..." - Ez a "vagyunk"-ra helyezi a hangsúlyt, mintha az alapfeltételezés az lenne, hogy ugyanabban a csoportban vagytok.

(7) Ilyen értelemben a mondjuk után nem szokott 'hogy' lenni.

(8) A fickó az én nyelvhasználatomban legalábbis itt nem passzol. Fickónak valami random ismeretlent hívnék. Pl. ha az egyetemen bejön egy faszi megszerelni valamit a teremben, akkor rá talán mondanám. Talán az is benne van, hogy a "fickó" nekem csak idősebb (értsd: legalább olyan 40-es) férfire vonatkozhat.

(9) Ebben lehet, hogy nem mindenki értene velem egyet, mindenesetre én nem mondanám, hogy "C1 szinten" vagyok, csak azt, hogy C1-es szinten. Névelőt itt se tennék ki.

(10) Itt nem tudom mi a szabály, mindenesetre a társnak társak a többesszáma. De pl. barát-barátok, kabát-kabátok, falat-falatok.

(11) Az nem helyes nyelvtanilag, hoyg "résztvevő/diák mondhatom", de még az sem lenne az, hogy "résztvevőnek/diáknak mondhatom". Ha ragaszkodsz ehhez a szerkezethez, akkor résztvevőnek/diáknak hívhatom. "Mondani"-val pedig: ...akkor csak azt mondhatom, hogy "résztvevő/diák"?

Most pedig, hogy válaszoljak is a kérdésedre: ha nem egy csoportban vagyunk, tehát nincs vele konkrétan együtt órám, akkor nem hívnám csoporttársnak. A diák/résztvevő okés, de egy hétköznapi beszélgetésben ismerősökkel/barátokkal ezeket sem használnám túl gyakran. Talán úgy kerülném meg a problémát, hogy azt mondanám pl. "a tanfolyamon valaki", "valaki, aki ugyanarra a tanfolyamra jár, mint én", "az egyik srác/csaj a tanfolyamról" stb.

[Meera]

Saim OMG you are doing Pashto?!! I can't believe I missed this.


And you are taking Arabic too? What book are you using?

[Saim]

Saim OMG you are doing Pashto?!! I can't believe I missed this.

हैलो मीरा! मैं इरदू में जवाब दे सकता हूँ, ना? मझे अभ्यास (परैक्टिस) की ज़रूरत है.

मैं सितंबर से जनवरी तक इसलामाबाद में रहूंगा और वहां बहुत लोग पश्तो बोलते हैं. जो पंजाबी नहीं, पश्तून होता है. उन के साथ पश्तो में बात करने की कोशिश करुंगा. मैं उर्दू और पंजाबी पूरी भी सीखना चाहता हूँ.

पश्तो हिन्द-ईरानी ज़ुबान है और इस में बहुत फ़ारसी अल्फ़ाज़ हैं. इसलिए मैं साचता हूँ कि पश्ती ऐसी मुश्किल ज़ुबान नहीं हेगी, लेकिन शायद यह ग़लत हो.

An you are taking Arabic too? What book are you using?

In Arabic class we use a textbook called الكتاب المتوسط في تعليم العربية لغير الناطقين بها. We've only gone through three texts so far though.

I've also photocopied the Top 1,000 Words for Understanding Media Arabic and Współczesny język arabski: teksty i ćwiczenia dla zaawansowanych, but I'm not sure to what extent I'll use them in the near future anymore because I've yet again changed my mind and decided that it's probably be better to learn Shami because the main thing that motivates me to learn is to understand music (when it comes to Shami I'm a big fan of Mashrou' Leila, Ramallah Underground, Rayess Bek, Malikah, DAM and Shadia Mansour). I think to learn Arabic it would be good to study it more consistently and be passionate about it. Reading the news, as interesting as it is, is too frustrating.

As for materials, I'm going to be using Syrian Colloquial Arabic: a functional course and maybe something for Palestinian or Lebanese to get acquainted with the differences from an early stage. Then I'll memorize song lyrics and pay for some online tutoring (for conversation), I guess. Not sure what else there is to do.

[vijayjohn]

As for materials, I'm going to be using Syrian Colloquial Arabic: a functional course and maybe something for Palestinian or Lebanese to get acquainted with the differences from an early stage. Then I'll memorize song lyrics and pay for some online tutoring (for conversation), I guess. Not sure what else there is to do.

http://langmedia.fivecolleges.edu/arabic/index.html

EDIT: https://gloss.dliflc.edu/ ...? (This was also a useful resource, but now I get a message saying that the website owner hasn't configured it properly. Also, movies!).

[Saim]

Thanks! Now I can't wait for September. I think this might be the time I actually focus on Arabic and finally get somewhere other than just a steadily increasing collection of random words.

Gloss has been working for me, I've been using it to work on Hebrew for the last couple of days. I checked one of the Levantine lessons as well out of curiosity.

[Meera]

Hello Saim! I am doing Levantine too so maybe we can help each other


And I think that yes Pashto is a very hard language even for natives. There are many different dialects. There are dialects I don't understand from different tribes and areas. But I can try to help if you want. I think your Hindi is really good I would just spell Urdu like उर्दू.

[Saim]

Hello Saim! I am doing Levantine too so maybe we can help each other

Of course.

And I think that yes Pashto is a very hard language even for natives. There are many different dialects. There are dialects I don't understand from different tribes and areas. But I can try to help if you want. I think your Hindi is really good I would just spell Urdu like उर्दू.

What dialect group does your variety belong to? IIRC there are more differences on the north-south axis than west-east, right? Do you call it Pashto or Pakhtu when you're speaking the language?

Does Pashto have as many Perso-Arabic loans as Urdu? Did that help you much when you started learning Hindi?

And how different are Pashto and Indo-Aryan grammar? If you were to compare it to some of the other languages you'ved studied.

I think your Hindi is really good I would just spell Urdu like उर्दू.

شکریہ-

In reality I can produce comprehensible Hindi when I have time to but speaking it spontaneously is not my strong point. The few times I've met North Indians or Pakistanis here I've barely been able to say anything.

[Meera]

I speak the Kandahari dialect. And yeah Pashto grammar is very similar to Indo-Aryan languages. It is very close to Hindi/Urdu and Punjabi. I would say grammatically it is closer to Urdu than Persian. There are two genders, SOV word order. A difference would be that Pashto mixes both prepositions and post-positions. For example in Afghanistan would be "pe Afghanistan" or "pe mez bande" is on the table. But like I went to Kabul would be "Zhe Kabul ta larem." And ta means to. Plurals are pretty weird in Pashto. A lot of them are irregular and you have to memorize them. There are four cases. Like Persian we use verb suffixes lol.

[Saim]

Really interesting, thanks Meera! مننه.

[Meera]

Really interesting, thanks Meera! مننه.

कोई बात नहीं।

[Saim]

What I've been learning so far this summer

[flag=]eo[/flag]

I've been reading the Lernu forums and a bilingual (Catalan-Esperanto) book on the history of Esperanto in Catalonia. I've already finished the Catalan part, and since the Esperanto part is a translation of the Catalan part I've enjoyed going through it slowly and referring back to the original whenever I don't understand anything important.

I don't have much immediate use for this language and it's fairly easy to understand, so I don't mind learning it kind of passively and at this pace.

[flag=]eu[/flag]

I got the top grade (5) in my Basque class in Poland, but afterwards I haven't really had time to do anything with it. However, I did buy Bakarka 2, which seems to be quite a decent book. It's fairly cheap for its size and the fact that it comes with the answer key. I'll go through it after summer to get myself to a lower intermediate level; ikasten.net is alright but I prefer the layout of a book to that of a digital course (if it's digital I prefer pdf). I'll still use some ikasten, especially for the grammar exercises because they've helped me a lot so far, but not necessarily the other parts of the course.

[flag=]pa[/flag]

I was planning on just doing Hungarian this summer (and have dropped Hebrew and Basque for that reason), but I've realised that if I want to get good at Punjabi from September onwards when I'm visiting family (my goal would be to get to a C1 level between September and January), I'll need to get there with good momentum already built up in the language. Being here in Barcelona and seeing all the stores and kebab bars run by Punjabis and barely being able to have a basic chat or order anything has reminded me how much my Punjabi has slipped over the past year.

Today I rewatched the middle half of one of my favourite Punjabi films, Yaar Anmulle. I was surprised at how much of the dialogue I could understand: I guess it's because I already knew the plot and focused more on what they were actually saying. I was reminded about lots of conversational connectors and expressions that I think will be useful for me to get back into it. I think I'll keep learning this way and then maybe get a tutor over the internet.